A szakértők két adagolási stratégiát teszteltek, amelyek közül az egyik hatásosabbnak bizonyult, de mindkét kezelésről elmondható, hogy az AZD1222 oltóanyagot megkapók közül eddig senki sem került kórházba, és senki sem betegedett meg súlyosan COVID-19-ben. A vakcinajelölt az Egyesült Királyságban és Brazíliában végzett vizsgálatok eddigi eredményei szerint magas fokú védelmet nyújt a SARS-CoV-2 vírus okozta megbetegedés ellen.
A mostani elemzést azt követően végezték el, hogy a placebóval és az oltóanyaggal kezelt vizsgálati alanyok közül 131-nél mutatták ki a betegséget. Az egyik adagolási séma során, 2741 fő adatai alapján az AZD1222 90 százalékos védelmet nyújtott a megbetegedéssel szemben. A kísérlet ezen részében résztvevők először egy fél adagot kaptak az oltóanyagból (vagy a placebóból), majd minimum egy hónappal később egy teljes dózist adtak be nekik.
A másik adagolási séma során szintén legalább egy hónapos eltéréssel egy-egy teljes adagot kaptak az oltóanyagból (vagy a placebóból). Utóbbi vizsgálati karon 8895 fő adatai alapján az oltóanyag 62 százalékos hatásosságot mutatott. Az eddig kiértékelt eredmények alapján az összesített hatásosság átlagosan 70 százalékos, és az eredmények statisztikailag szignifikánsak.
A klinikai vizsgálatot monitorozó független bizottság mindezek alapján megállapította, hogy az oltóanyag hatásosnak mondható, és a második dózis beadása után 14 nap elteltével kielégítő védelmet nyújt a vírussal szemben. A vizsgálat alanyai mindkét oltási protokolltól jól tolerálták, és egyelőre senki sem számolt be komolyabb mellékhatásról. A következő időszakban további adatok is elemzésre kerülnek, és alaposabb elemzések is várhatók, így a hatásosság kapcsán még pontosabb eredményekre számíthatunk, illetve ahogy telnek a hetek, egyre több információ derülhet ki arról igy, hogy mennyi ideig tarthat a vakcina által biztosított védettség.
Az AstraZeneca a tervek szerint azonnal benyújtja engedélyezésre az oltóanyagot az illetékes hatóságoknak a világ több pontján is, és azt gyorsított eljárásban remélik forgalomba hozni, különösen a Föld szegényebb országaiban. A köztes eredmények teljes elemzését rövidesen publikálni is fogják.
Ahogy Andrew Pollard, a vakcinafejlesztés oxfordi vezetője elmondta, az eredmények több mint biztatók: azt mutatják, hogy az AZD1222 valóban hatásos és életeket menthet. Ráadásul a kedvezőbbnek tűnő oltási sémához kevesebb oltóanyag kell a vártnál, így a rendelkezésre álló készletekből több embert lehet majd beoltani. Pascal Soriot, az AstraZeneca vezetője szerint a az új oltóanyag azonnali hatással lehet a világjárványra, ezért mindent megtesznek azért, hogy a vakcina minél előbb globálisan elérhető legyen mindenki számára, aki igényt tart rá.
Az AZD1222 a Moderna és a Pfizer/BioNTech mRNS-vakcinájával szemben egy már bevált módszerre épül: az oltóanyag egy legyengített csimpánz adenovírust tartalmaz, amely a SARS-CoV-2 tüskeproteinjének genetikai kódját hordozza. A virális vektor ezt bejuttatja az emberi sejtekbe, amelyek szintetizálják a tüskefehérjét, felkészítve az immunrendszert a koronavírussal szembeni tényleges találkozásra. Az oltóanyagnak a bevált módszer alkalmazása mellett az is nagy előnye az mRNS-vakcinákkal szemben, hogy sokkal egyszerűbb a tárolása: 2–8 °C-on tárolva legalább hat hónapig eláll, míg az mRNS vakcinák közül a Modernáé 30 napig, a Pfizer/BioNTech oltóanyaga pedig mindössze 5–7 napig tárolható normál hűtőben, egyébként extrém hideget (mínusz 20, illetve mínusz 70 °C-ot) igényel.
Az oxfordi vakcina tesztelése az Egyesült Államokban, Japánban, Oroszországban, Dél-Afrikában, Kenyában és Latin-Amerikában zajlik, illetve rövidesen más európai és ázsiai országokban is elkezdődik. A klinikai vizsgálatok során összesen nagyjából 60 ezer résztvevővel számolnak a fejlesztők azok befejeztéig. Az AstraZeneca vezetőinek elmondása szerint a jövő év végéig akár 3 milliárd dózist is legyárthatnak az oltóanyagból.
