Az esőcsinálás új módszerét fedezték fel a CERN-ben

Az új eredmények alapján a földi vegetáció fontosabb szerepet játszhat a felhőképződésben, mint eddig gondolták, ami kihathat a jelenlegi klimatikus modellekre.

Az esőcsinálás új módszerét fedezték fel a CERN-ben

Aki esőt szeretne, ültessen fenyőfákat – ezzel a tanáccsal szolgálnak a CERN kutatói, akik két frissen megjelent tanulmányban fejtik ki, hogy a fenyők által kibocsátott illatanyagok felhőképződést válthat ki. A szakértők ugyanis rájöttek, hogy a fákból távozó illékony anyagok oxigénnel találkozva hajlamosak nagyobb részecskéket képezni, ha a világűrből származó nagyenergiájú sugarak érik el ezeket. Úgy tűnik tehát, hogy a kozmikus sugarak fontos szerepet játszhatnak a földi éghajlat alakításában, mivel aeroszolok, apró folyadékcseppek vagy szilárd részecskék létrehozása révén megindíthatják a felhőképződést.

A szakértők hosszú ideig úgy vélték, hogy az ipari forradalmak előtt az ég kevésbé volt felhős, mivel kevesebb szennyező részecske volt a légkörben. A korábbi vizsgálatok alapján úgy tűnt, hogy a fosszilis üzemanyagok használata során az atmoszférába kerülő kénsav létfontosságú az aeroszolok létrejöttéhez. A CERN kutatóinak legújabb kísérleti eredményei azonban azt sugallják, hogy ez nem feltétlenül igaz: a fenyők és más növények is képesek olyan anyagok kibocsátására, amelyek felhőképződést indíthatnak be.

Ha a kutatóknak igazuk van, az jelentősen átalakíthatja a korábbi éghajlati modelleket, hiszen egyben azt is jelentheti, hogy az ég jóval felhősebb volt az iparosodás előtt, mint azt valaha is gondoltuk volna. Jasper Kirkby részecskefizikus elmondása szerint az új információk a földi éghajlat jövőbeni alakulásával kapcsolatos előrejelzéseket is módosíthatják, kicsit enyhébb felmelegedést vetítve előre, mint amitől eddig tartottak a szakértők. A hatás ahhoz ugyanakkor kevés, hogy felülírja az ember okozta légszennyezés következményeit, teszi hozzá a kutató.

A CERN szakértői 2009-ben vágtak bele a CLOUD nevű kísérletbe, amelynek keretében a kozmikus sugarak és a légkör interakcióit vizsgálják egy nagy acéltartályban, ahol különböző atmoszferikus viszonyokat szimulálnak. A felhők apró vízcseppekből állnak, amelyek úgy képződnek, hogy a levegőben található vízgőz lecsapódik az abban lebegő kis részecskékre. A részecskék sok forrásból származhatnak, például lehetnek a felszíni por vagy a tengerből a levegőbe kerülő só darabkái, de számos közülük a légkörben keletkezik kémiai folyamatok eredményeként.

A szakértők egészen mostanáig úgy hitték, hogy a földi légkör felhőit kitevő cseppek legalább fele a fosszilis tüzelőanyagok használata nyomán a légkörbe kerülő kénsavnak köszönheti létrejöttét. Ez az információ fontos szerepet kapott az éghajlati modellek létrehozása során, mivel a felhők a napsugárzás visszaverése révén hűtik a felszínt. A kénsav tehát kis mértékben ellensúlyozza a fosszilis tüzelőanyagok használatának globális felmelegítő hatását.

A CERN felhőkamrájában viszont a szakértők olyan légköri környezetet teremtettek, amely nem tartalmaz kénsavat, és ilyen módon sikerült igazolniuk, hogy más, eddig nem ismert módszerekkel is lehetséges felhőket képezni, például „fenyőillat” és kozmikus sugarak révén. Ez azt is jelentheti, hogy a felmelegedés lassításához tehát nem feltétlenül van szükség arra, hogy különböző mesterséges módszerekkel elősegítsük a felhőképződést, ahogy ezt több bolygómérnöki kezdeményezés is javasolta. Hasonló hatás eléréséhez az is elég lehet, ha fákat ültetünk.

A jelenlegi éghajlati modellek azt feltételezik, hogy az iparosodás előtt sokkal kevesebb felhő volt az égen, ez a feltevés pedig a jövővel kapcsolatos jóslatokat is befolyásolja. Ha viszont kiderül, hogy ez nem igaz, vagyis a felhőhelyzet nem is változott akkorát az elmúlt évszázadok alatt, az azt jelentené, hogy az éghajlat sokkal kevésbé érzékeny az emberi hatásokra, mint korábban vélték a szakértők, mondja Kirkby.

Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a kutatók egyelőre nem tudják, hogy a fáknak köszönhető felhőképzés milyen mértékű, és mekkora befolyással van a földi éghajlatra. Kirkby elmondása szerint azonban az új információ a legoptimistább becslések szerint is csak nagyon kis mértékben változtatja meg az előrejelzéseket, vagyis a felmelegedési folyamat létét továbbra sem kérdőjelezi meg az új eredmény, de lehetséges, hogy az egy kicsit enyhébb lesz, mint vártuk.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward