Az ENSZ komoly lépésekbe kezd a Földet veszélyeztető aszteroidák elhárítása érdekében

Az ENSZ az első lépésben egy Nemzetközi Aszteroidafigyelő Csoport felállítását tervezi, amelynek keretén belül a tagországok tudományos intézményei megoszthatják egymással a Földre potenciális veszélyt jelentő égitestekkel kapcsolatos adatokat és ismereteket. 

Az ENSZ komoly lépésekbe kezd a Földet veszélyeztető aszteroidák elhárítása érdekében

Amikor idén februárban az oroszországi Cseljabinszk fölött felrobbant az azóta híressé vált meteor, a világ űrügynökségei ugyanúgy a közösségi médiából értesültek az eseményről, mint bármelyikünk. Ez pedig, ahogy Ed Lu egykori asztronauta fogalmazott, elfogadhatatlan, és a véleménnyel az Egyesült Nemzetek Szervezete is egyetért. Az ENSZ múlt héten megtartott éves közgyűlésén éppen ezért egy sor olyan asztronauták és egyéb űrkutatási szakértők által kidolgozott indítványt vitattak meg és fogadtak el, amelyek célja bolygónk megvédése a további hasonló eseményektől.

Az ENSZ az első lépésben egy Nemzetközi Aszteroidafigyelő Csoport felállítását tervezi, amelynek keretén belül a tagországok tudományos intézményei megoszthatják egymással a Földre potenciális veszélyt jelentő égitestekkel kapcsolatos adatokat és ismereteket. Ha pedig egy csillagász bolygónkra közvetlenül veszélyesnek tűnő aszteroidát fedez fel, az ENSZ Világűrbizottsága fogja koordinálni az elhárítási munkálatokat, amelyek során a jelenlegi elképzelések szerint egy űrszondát ütköztetnek majd a Föld felé száguldó szikladarabbal, letérítve ezzel pályájáról az objektumot.

Az egykori és jelenlegi űrhajósokból álló ASE (Association of Space Explorers) kulcsszerepet töltött be a kezdeményezés útjára indításában. Ahogy Rusty Schweickart, az 1969-es Apollo−9 küldetés egyik résztvevője fogalmazott, az eddigiek során egyetlen ország kormánya sem ruházta fel saját űrügynökségét bolygóvédelmi feladatokkal, így komoly problémákat okozhat, ha egy, a cseljabinszkihez hasonló vagy még súlyosabb esemény bekövetkezik. Technológiai akadálya nem nagyon lenne a legtöbb aszteroida és meteor eltérítésének, a sikerhez azonban időben értesülni kell ezek közeledtéről, amihez nemzetközi összefogásra van szükség, illetve előre kidolgozott és előkészített tervek kellenek, amelyek bármelyik pillanatban mozgásba lendíthetők.

Lu elmondása szerint nagyjából egymillió olyan aszteroida létezik a Naprendszerben, amelyek esetleges becsapódása egy New York városánál nagyobb terület pusztulásához vezetne, ezeknek azonban alig egy százalékát találtuk meg. A következő lépés tehát ezen égitestek módszeres felkutatása lenne, mivel időben cselekedni csak akkor lesz lehetőség, ha pontosan megismerjük az aszteroidák pályáját, még jóval azelőtt, hogy a Föld közelébe kerülnének.

Minél korábban felfedezésre kerülnek ugyanis ezek az égitestek, annál kisebb pályamódosítást kell végrehajtani bolygónk elkerüléséhez. Ha 5−10 évvel a megjósolt becsapódás előtt sikerülne az aszteroidához juttatni az eltérítést végző űreszközt, pályamódosítás minimális energiabefektetéssel is megoldható lehet. És persze amennyiben nem sikerülne eltéríteni az égitestet, akkor is nagyon lényeges az időben való értesítés, hogy ki lehessen üríteni a becsapódás várható helyét.

A Lu és társai által létrehozott B612 Alapítvány, amelynek tevékenységéről és terveiről tavaly egy hosszabb cikkben számoltunk be, az egyik élharcosa a földsúroló objektumokkal szembeni védekezésnek. Az alapítvány 2017-ben egy Sentinel nevű, infravörös távcsövet szándékozik Nap körüli pályára állítani, amely hét földi hónap alatt kerüli majd meg központi csillagunkat, és közben az állócsillagokból álló háttérhez képest elmozduló objektumok után kutatva pásztázza az eget. Az adatokat aztán visszasugározza a Földre, ahol a kutatók kiszámítják a felfedezett objektumok következő száz év során várható pályáját. A távcső az ütemterv szerint 5 és fél év alatt felkutatja a 140 méternél nagyobb átmérőjű aszteroidák 90 százalékát, és az ennél kisebb égitestek jelentős részét is.

Az ASE űrhajósai szerint ezzel párhuzamosan arra is szükség lenne, hogy az ENSZ koordinálásával megkezdődjön az űrbéli szikladarabok eltérítésére használható technológiák tesztelése is, hogy minden készen álljon, ha ténylegesen veszély közeledik. Ahogy Lu elmondta, a cseljabinszki esemény, és főleg annak sikertelen előrejelzése balszerencse volt. Ha viszont 20 év múlva még mindig ott tartunk, hogy egy hasonló eset megtörténhet, már nem okolhatjuk a rossz szerencsét, hanem csak a saját hülyeségünket, tette hozzá az asztronauta.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward