Az immerziós hűtés egyre inkább foglalkoztatja az egyes gyártókat, ugyanis a hardverkomponensek fogyasztásának és hőtermelésének növekedésével egyre nehezebb hatékony módszert találni a hűtés kivitelezésére. Ezen a téren egyebek mellett az Intel csapata is kutatásokat és fejlesztéseket végez, de a jelek szerint a számítógépházak gyártóit is megihlette a téma, ugyanis a Computex 2025 idején több olyan számítógépház is bemutatkozott, amelyek immerziós hűtéssel dolgozhatnak. Erről a hűtésről annyit érdemes tudni, hogy a hardverkomponenseket egy elektromosan nem vezetőképes folyadékba helyezik, ami a hűtőközeg szerepét látja el, méghozzá kedvező hővezetési képességekkel karöltve.
Az Enermax is ezt a technológiát használja a nemrégiben bemutatott Cirrus MK1-es ház esetében: a felmelegedett folyadék a halmazállapot-változás után lecsapódik egy kondenzátorban, majd pedig újra visszajut a hardverkomponensekhez és a folyamat kezdődik újra. Az Enermax megoldása a gyártó szerint akár 3300 W-os hűtőteljesítmény elérésére is képes, azaz igencsak combosnak mondható: kifejezetten nagy teljesítménnyel dolgozó hardverkomponenseket is ki tud szolgálni. A GPU és a CPU esetében külön blokkok segítik, hogy a folyadék minél nagyobb felületen keresztül vehesse át a termelődő hőt, ezáltal hatékonyan tudja elvégezni feladatát. Az elvezetett hőt ebben az esetben egy kondenzátor veszi fel a tartályon belül, majd továbbadja egy hőcserélőnek, ami a háztól távolabb helyezkedik el.
Ezzel a módszerrel lényegében két hűtőkört alkalmaznak annak érdekében, hogy a hűtés hatékonyabban, nagyobb teljesítmény mellett működhessen, de olyan immerziós hűtés is létezik, ahol nincs külön hőcserélő kör. A hűtőközeg rövid szénláncú PFAS (Per- and polyfluoroalkyl substances – perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok), ami nem rendelkezik ózonkárosító hatással, illetve ultra-alacsony a globális felmelegedési potenciálja, ugyanakkor igen-igen drága is, így nem érdemes csak úgy kicsepegtetni, kiönteni pedig pláne nem.
Az Enermax rendszere üzem közben is megcsodálható volt, méghozzá nem is akármilyen hardverrel szerelve. Az alapokat egy Gigabyte TRX50 AI-TOP alaplap adta, amiben egy AMD RYZEN Threadripper 7960X processzor, valamint négy darab GeForce RTX 5090-es videokártya foglal helyet. A tartály formájú ház 700 milliméter magas volt és 500 milliméter átmérővel rendelkezett, tömege pedig elérte a 70 kilogrammot, azaz nem volt könnyű. Ehhez hozzá tartozik még egy külső hőcserélő, illetve egy szivattyú is, azaz elég sok helyet igényel a rendszer. A tápellátásról két darab Enermax Platimax II-es tápegység gondoskodott, ezek egyenként 2400 W-os teljesítményt kínáltak, vagyis egy átlagos konnektoron keresztül nem működtethető a rendszer, külön egyedi áramkört igényel.
A Cirrus MK1 nem a gazdag gamereket veszi célba, hanem a professzionális munkaállomások használóit, akik CAD/CAM munkára, 3D modellezésre, AI feladatok futtatására, illetve renderelésre használják az adott rendszert. Az Enermax szerint ez a rendszer a folyadék alapú hűtőközeg révén 100-szor hatékonyabb, mint a levegő alapú hűtések, már ami a hő felvételét és elszállítását illeti, ezzel a rendszer szénlábnyoma lényegében megfelezhető. Ezzel együtt a megfelelő hűtés jóvoltából a rendszer teljesítménye is magasabb lehet, a magasabb órajeleket tovább tudja tartani, ami gyorsabb feladatvégzést eredményezhet.
Ennek persze ára van, hiszen maga a Cirrus MK1 igen drága, 50 000 dollárt kóstál, és ebben nincs benne a hardver ára, vagyis a végösszeg könnyen elérheti és akár meg is haladhatja a 100 000 dollárt. A rendszer így is jó befektetés lehet bizonyos esetekben, hiszen segít a fogyasztás csökkentésében, illetve a feladatvégzéshez szükséges idő csökkentésében.
