Az ember kezei ősibbek lehetnek a csimpánzénál

A még élő és kihalt főemlősök kezeit összehasonlítva egy új kutatás szerint az derül ki, hogy az ember és a csimpánz közös őse emberszerű kezekkel rendelkezett.

Az ember kezei ősibbek lehetnek a csimpánzénál

Az emberi kéz ügyességéről nevezetes: képes befűzni a cérnát a tűbe, a zongora billentyűit komplex sorozatokban leütni, írni, festeni és gépelni. A szakértők többsége úgy véli, hogy mellső végtagunk fejlettsége jelentős szerepet játszott abban, hogy az ember kiemelkedett az állatvilágból, és civilizációt kezdett építeni. Egy nemrégiben megjelent tanulmány azonban új irányt adhat ezen elméleteknek, egyes jelek ugyanis arra utalnak, hogy az emberi kéz bizonyos szempontból kifejezetten ősinek számít a többi főemlős, főként a csimpánzok kezével összevetve. Ez pedig szemben áll azzal a feltevéssel, miszerint kezünk az utóbbi néhány millió évben, a csimpánzoktól való különválás után indult ugrásszerű fejlődésnek.

A csimpánzok és az ember fejlődése nagyjából 7 millió éve vált külön, és a két faj mellső végtagja napjainkban nagyon eltérően fest. Az ember relatíve hosszú hüvelykujjal rendelkezik, többi ujja pedig viszonylag rövid, ennek eredményeként képes hüvelykujját szembefordítani tenyerével, ami a feltevések szerint fontos szerepet kapott az eszközhasználat fejlődésében. A csimpánzok ujjai ezzel szemben hosszúak, rövidke hüvelyujjukat kivéve, ami ideális a fák ágain való lendülésekhez, finommozgásra azonban kevésbé használható. A kutatók évtizedekig úgy hitték, hogy a két faj közös őse csimpánzszerű kezekkel rendelkezett, és az ember végtagja a szerszámok használatával párhuzamosan alakult olyanná, amilyen manapság.

Az utóbbi időszakban azonban történt néhány olyan felfedezés, amely megkérdőjelezi az előző teória helyességét. Először is a legkorábbi ember által készített kőeszközök legalább 3,3 millió évvel ezelőttre nyúlnak vissza. Úgy tűnik továbbá, hogy az emberi fejlődési vonal első, még nem Homo képviselői (például a 4,4 millió éve élt Ardipithecus ramidus) sokkal inkább emberszerű, és nem a csimpánzokra emlékeztető kezekkel rendelkeztek, mégsem készítettek szerszámokat.

Sergio Almécija, a Washington Egyetem kutatója 2010-ben állt elő azzal az elmélettel, hogy már a 6 millió éve élt emberelődöknek is emberszerű kezeik voltak, ami viszont azt sugallná, hogy a csimpánz és az ember közös őse is ilyenekkel rendelkezhetett. A rejtély feltárása érdekében a szakértő és kollégái számos ma élő majomfaj kezének arányait vizsgálta meg, és ezeket a régészeti leletekből ismert kihalt fajok kezeivel is összevetették, majd statisztikai elemzőmódszerekkel megkísérelték felvázolnia kéz evolúcióját.

Az eredmények alapján csimpánzokkal közös őseink, és valószínűleg az őket megelőző elődök is hosszú hüvelykujjal és rövidebb többi ujjal rendelkeztek, vagyis kezeik az emberek és a gorillák mellső végtagjaira hajaztak. Ennek fényében viszont az ember keze tekinthető kezdetlegesebbnek a csimpánzzal való összevetésben, hiszen ha igazuk van a kutatóknak, akkor nem az ember elődei, hanem a csimpánzok ősei mentek át óriási változásokon a két faj fejlődésének szétválása után, legalábbis ami a kezeket illeti.

Almécija és társai szerint az emberi kéz fejlődésében az utóbbi években bekövetkezett legfontosabb változások nem külsődlegesek, hanem idegi szinten zajlottak. Az anatómiai sajátosságok eleve adottak voltak a gyűjtögető életmódhoz és a kezdetleges eszközhasználathoz, a kéz azonban agy fejlődésével vált igazán alkalmassá a komplex és precíz mozgásokra. A csimpánzok keze ugyanakkor az elmúlt évmilliók alatt jelentősen átalakult külsőleg is, hogy tökéletesen alkalmazkodjon a gyümölcsevéssel töltött, fákon zajló élethez.

A tanulmány valószínűleg nem kap majd meleg fogadtatást a csimpánzszerű ősök elméletét támogató szakértőktől. Ettől természetesen még lehet igazsága, Adrienne Zihlman, a Kaliforniai Egyetem kutatója szerint azonban egy nagy probléma már első pillantásra is akad vele: a szakértők egyetlen változó, a kéz arányainak alakulása alapján próbálták rekonstruálni egy rendkívül bonyolult történetet. Ez pedig önmagában nagyon kevés ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket lehessen levonni belőle bármely faj evolúciójával kapcsolatban.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward