Az élet építőköveit fedezték fel egy közeli csillag körül

Az MWC 480 katalógusjelű csillag mindössze 450 fényévnyire van a Földtől a Bika csillagképben, és korát alig 1 millió évre teszik.

Az élet építőköveit fedezték fel egy közeli csillag körül

Szerves molekulák előanyagait fedezték fel a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatói egy közeli csillag körül. A fiatal égitestet körülölelő porkorongban a cianidok két fajtája és egy velük rokon molekula is megtalálható, amelyek a szakértők szerint akkor keletkeztek, amikor a protoplanetáris korong anyaga elkezdett kisebb csomókba összeállni. Ilyen molekulák találhatók meg, ráadásul hasonló arányban, a Nap körül keringő üstökösökben is, ami megerősítheti azt a feltevést, miszerint ezek az égitestek szállították a Földre azon nyersanyagok egy részét, amelyek az élethez szükséges.

„Tudjuk, hogy más olyan rendszerek is léteznek, amelyekben a Naprendszerhez hasonlóan nagy mennyiségű víz és sok bolygó található” – mondja Karin Öberg, a kutatás vezetője. „Most pedig az is kiderült, hogy rendszerünk szerves kémiája sem számít egyedinek, ami nagyon jó hír az univerzumban élet után kutatók számára.”

Az MWC 480 katalógusjelű csillag mindössze 450 fényévnyire van a Földtől a Bika csillagképben. Az égitest korát mindössze 1 millió évre teszik a szakértők, tömege pedig 1,8-szorosa a Napénak. A központi objektumot körülvevő por- és gázkorongban további 0,2 naptömegnyi anyag kap helyet, mondja Öberg. A megfigyelések során egyelőre nem sikerült formálódó bolygókat észlelni a korongban, ennek oka azonban a műszerek fejletlenségén túl az is lehet, hogy a rendszer egyszerűen még túl fiatal ahhoz, hogy akár félkész bolygók is létezzenek benne.

A korong anyagát vizsgálva ráakadtakazonban a szakértők néhány érdekességre, hiszen egyebek mellett hidrogén-cianidot (HCN), metil-cianidot (CH3CN) és ciano-acetilént (HC3N) észleltek a csillag körül. Ezen molekulák közül az elsőt már más fiatal rendszerekben is sikerült észlelni, a másik kettőt azonban eddig még sosem detektálták protoplanetáris korongban. A csillagot körülvevő anyagkorong a mérések alapján nagyjából 4,5 milliárd kilométerre kezdődik a központi égitesttől, és 15 milliárd kilométerre ér véget.

Az említett molekulákat nagyjából abban a régióban észlelték, amely a Naprendszert véve alapul a Kuiper-övet, vagyis a Neptunuszon túl húzódó, jeges égitestekben gazdag régiót jelentené. Nagyjából ez az a távolság, ahol a molekulák gáz formájában tudnak létezni, és ha ennél közelebb lennének a csillaghoz, annak intenzív sugárzása elpusztítaná őket, mondják a kutatók.

A kérdéses molekulák ironikus módon roppant mérgezőek minden élő szervezet számára, ugyanakkor szinte minden fontos összetevőt tartalmaznak, ami az élet kialakulásához szükséges. A tavalyi évben egy kutatócsoport igazolta, hogy az üstökösök becsapódásakor fennálló körülmények közt a formamidból és néhány egyszerű más molekulából spontán létrejöhetnek az RNS-t felépítő nukleotid bázisok. Ha pedig a hidrogén-cianid vízzel kerül érintkezésbe, a reakcióban formamid keletkezik, vagyis a felfedezéssel gyakorlatilag az élet kialakulásának legelső lépése is meglehet.

Az MWC 480 körül keringő anyag többfajta sorsra juthat, mondja Öberg. Egy része bele fog hullani a csillagba, hozzájárulva annak tömegéhez, más részeit pedig a csillagszél kifújja a rendszerből. A maradék idővel bolygókká és kisebb égitestekké áll össze, a peremvidéken keletkezett üstökösök pedig később vizet és a szerves vegyületek előanyagait szállíthatják a kész planétákra.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward