Az Amerikai Egyesült Államok és Kína között egy ideje komoly kereskedelmi háború zajlik, amelynek keretén belül első körben „csak” büntetővámokat szabtak ki egymás termékeire a felek, majd később az amerikai vállalatok az új kormányzati szabályozásra hivatkozva elkezdték megszakítani a kapcsolatot a kínai cégekkel – gondoljunk csak a Huawei ügyére, ami igen nagy port kavart. Várható volt, hogy innentől kezdve egyre több amerikai nagyvállalat szünteti be az együttműködést a kínai partnerekkel annak érdekében, hogy az új kormányzati elvárásoknak megfelelhessenek.
A Computex 2019 alkalmával az AMD első embere, Dr. Lisa Su is hasonló lépésről számolt be, ugyanis a Tom’s hardware munkatársainak megerősítette, valóban nem licencel több x86-os architektúrával és saját SoC egységeivel kapcsolatos technológiát és szellemi tulajdont, vagyis a kínai partnerekkel ezen a téren nem várható további együttműködés. A vállalat még 2016 folyamán lépett partnerkapcsolatba a Tianjin Haiguang Advanced Technology Investment Co. Ltd. nevű céggel, amit a továbbiakban THATIC névvel jelölünk az egyszerűség kedvéért. Az együttműködés keretén belül az említett kínai cég x86-os licenchez, valamint az AMD SoC egységeivel kapcsolatos szellemi tulajdonhoz juthatott, amelyekért 293 millió dollárt fizetett – és természetesen a megfelelő jogdíjakat is rendezték.
A THATIC cserébe hozzájuthatott a ZEN architektúra első generációs kiadásához, amellyel szerver- és munkaállomás-piacra szánt dizájnokat készíthettek Dhyana név alatt – gyakorlatilag az első generációs EPYC szerverprocesszorokhoz jutottak hozzá, amelyeknél az architektúra egyes, meghatározott részeit módosíthatták, ám azt nem árulta el az AMD vezetője, hogy pontosan mi mindent módosítottak végül a kínaiak. Az biztos, hogy az első generációs EPYC processzorok másolataként funkcionáló kínai megoldások extra adattitkosító technológiákat kaptak, olyanokat, amelyek a kínai kormányzat igényeinek is megfelelnek. Az AMD szerint ez az együttműködés egyetlen processzor-generációra szólt, így további technológiai licencek már nem kerülnek a kínaiakhoz. Az nem derült ki, hogy a váltásra a két ország közötti kereskedelmi háború miatt került-e sor.
Érdekesség egyébként, hogy korábban az Intel is folytatott hasonló együttműködést a kínaiakkal, igaz, akkoriban ez csak arra korlátozódott, hogy megengedték egy társprocesszor fejlesztését, amely az Intel Xeon magok mellett foglal helyet, feladata pedig a kínai kormányzat által elfogadott adattitkosító technológiák kezelése.
Kína egyébként elég ambiciózus terveket szövögetett ezen a fronton, ugyanis a kormányzat által támogatott szervergyártó, a Sugon nemrétiben még ZEN 2 architektúra köré épülő szuperszámítógép-fürt építését is tervezte, ám a tervekből a jelek szerint már nem lesz semmi – ezzel kapcsolatban igazából nincs hivatalos információ, legalábbis egyelőre. A Sugon nemrégiben négy- és nyolcmagos processzorokkal ellátott munkaállomások értékesítését is megkezdte, amelyek nagyon hasonlítanak az AMD RYZEN asztali processzoraira, vagyis a gyártó a jelek szerint a klienspiac felé is nyitni akart. A hivatalos információk szerint a klienspiaci terjeszkedés lehetőségét nem tartalmazta a megállapodás, csak a szerverek és a munkaállomások piacát fedte le. A Sugon Hygon processzorai egyébként a Linux Coreboot programban is feltűntek, azaz a kínaiak tényleg komolyan gondolták a térhódítást.
Hogy az AMD lépése milyen hatást gyakorol majd a kínaiak processzorfejlesztéssel kapcsolatos terveire? Ez egyelőre rejtély. Azt azért nem szabad elfelejteni, hogy a processzorfejlesztésben a Zhaoxin Semiconductor is részt vesz, aki szintén x86-os architektúra köré épülő processzorokat készít, ám az ehhez szükséges licenceket nem az AMD, hanem a tajvani székhellyel rendelkező VIA adja.
