A Nap, ahogy a Tejútrendszer többi csillaga, galaxisunk közepe körül kering. De mivel nem mindegyik csillag kering azonos irányba és sebességgel, a galaxis égitestjei folyamatos átrendeződésben vannak, és ennek részeként egyes csillagok megközelítik egymást, így a Napot is, ahogy galaktikus útján halad. Ez pedig időnként nagyon közeli kozmikus találkozásokat eredményez.
Jelenleg a Naphoz legközelebbi csillag a Proxima Centauri, amely kicsit több mint 4,2 fényévnyire található, ami durván 40 billió kilométert jelent. Ez tetemes távolság, és nagyjából átlagosnak számít, ami a galaxisban található csillagok közötti távolságokat illeti. A Nap 4,6 milliárd éves története során azonban számos ennél sokkal közelebbi szomszéddal is rendelkezett.
Annak felmérése, hogy mely csillagok közelíthették meg a múltban a Napot, nem könnyű feladat. Bár a csillagok több tízezer kilométer per órás sebességgel húznak el egymás mellett, a nagy távolság miatt úgy tűnik, mintha csiga lassan kúsznának át az égbolton, és évekig, évszázadokig eltarthat, mire egyáltalán észlelhető a mozgásuk.
Az Európai Űrügynökség Gaia űrtávcsöve azonban pontosan az ilyen apró elmozdulások detektálására szolgál. Egymilliárd csillag pozícióját, színét, fényességét és mozgását monitorozza olyan pontossággal, hogy a közeli csillagok esetében jelenlegi mozgásukból modellezni lehet azt is, hogy merre jártak a múltban.
Néhány évvel ezelőtt a Gaia adatait elemző kutatók még úgy vélték, hogy a legutóbbi közeli találkozás nagyjából 70 ezer évvel ezelőtt volt, amikor a WISE J072003.20-084651.2 katalógusjelű csillag (más néven Scholz csillaga) 0,8 fényévre közelítette meg a Napot. Azóta azonban újabb adatok kerültek rögzítésre és elemzésre, pontosítva a korábbi modelleket. Ezek alapján Scholz csillaga valójában nagyjából 80 ezer éve járt felénk, és csak 1,08 fényévnyire közelítette meg a Napot.
Ezzel együtt találtak egy még közelebbi közelmúltbeli megközelítést is: az UCAC4 237-008148 katalógusjelű csillag (a nyitóképen) 0,844 ± 0,02 fényévnyire közelítette meg a Napot 1,158 millió évvel ezelőtt. Utóbbi égitest jelenleg 318 fényévre van tőlünk, míg Scholz csillaga csak 22 fényévnyire.
Voltak azonban a múltban még ennél közelebbi randevúk is, bár ezek meghatározásában egyre több a bizonytalanság, ahogy egyre távolabbra tekintünk vissza. De az elég egyértelműnek tűnik az adatokból, hogy a HD 7977 nevű csillag 2,77 millió évvel ezelőtt például mindössze 0,49 fényévnyire haladt el a Naptól. Ez azt jelenti, hogy a kérdéses égitest belépett a Naprendszerbe, és áthaladt az azt határoló Oort-felhőn, valószínűleg alaposan átrendezve annak gravitációs viszonyait, és számos jeges égitestet a Nap felé irányítva. Érdekes és némiképp gyanús egybeesés, hogy a pliocén 2,6 millió évvel ezelőtt ért véget a Földön, és 2,5 millió évvel ezelőtt volt egy jelentős becsapódás is, amely összefüggésben lehetett a csillag áthaladásával.
Ezt lehet tehát tudni jelenleg a múltbéli átmeneti szomszédainkról. De mi a helyzet a jövővel? A kérdéses kutatás során a szakértők azt nem vizsgálták, hogy mely csillagok közelíthetik meg a Napot a következő időszakban, de egy korábbi vizsgálat alapján a legközelebbi randevúnk a Gliese 710-zel, egy vörös törpével várható, amely 1,3 millió év múlva extrém módon, 0,163 fényévnyire közelíti meg a Napot.
