A gyógyszer az első új, kifejezetten a COVID-19 ellen kifejlesztett készítmény, ami tekintve, hogy a korábban más célokra létrehozott szerek egyelőre legfeljebb mérsékelten sikeresek a fertőzés ellen, fontos lépést jelenthet egy valóban hatásos gyógymód létrehozása felé. Az új szer egy emberben termelődött antitesten alapul, amelyet a betegséget okozó SARS-CoV-2 ellen állított elő egy korai amerikai túlélő szervezete. Az Eli Lilly projektje mellett két másik hasonló próbálkozás is folyamatban, a Regeneron, illetve a Vir Biotechnology és a GlaxoSmithKline közösen dolgozik egy-egy szintén antitest-alapú gyógyszeren, amelyek emberi tesztelése rövidesen megkezdődhet.
Az Eli Lilly első körben csak a hatóanyag biztonságosságát teszteli, ennek keretében 32 egészséges önkéntesnek adják be a szert különböző nagyságú dózisokban. Hogy bármelyik kísérleti hatóanyagból sikeres tesztelés esetén mikor lehet a klinikumban általánosan alkalmazható gyógyszeres terápia, az több dologtól is függ, például hogy a cégek milyen utat választanak a hatásosság felmérésére, hogyan alakul menet közben a járvány (pl. hogy lesz-e elég beteg a széles körű teszteléshez, amikor ennek eljön az ideje), illetve hogy milyen gyártástechnológiával állítható elő a hatóanyag. Az Eli Lilly képviselője mindenesetre elképzelhetőnek tartja, hogy ha bármelyik szerrel jól alakulnak az emberi tesztek, akár már az idei év végére rendelkezésre állhat egy megfelelő mennyiségben előállított, működő antitest-gyógyszer.
Míg a vakcinák úgy működnek, hogy a vírus egy részletének bejuttatása révén megtanítják a szervezetet a vírus felismerésére, és előre antitesteket termeltetnek a testtel, az antitest-gyógyszerek eleve kész antitesteket juttatnak be, amelyek a már megbetegedett testben is képesek segíteni a fertőzés leküzdését. A COVID-19-ből felgyógyultak vérplazmájának beadásához képest pedig az a különbség, hogy az antitest-gyógyszerekben csak egyfajta, gondosan kiválasztott antitest van, amely különösen hatékonynak bizonyult a SARS-CoV-2 ellen. Ez egyrészt sokkal kontrolláltabb adagolást és hatásmechanizmust tesz lehetővé, mint a plazma, amely sok ezer különböző típusú molekulát tartamaz, amelyekből nem tudni, melyik működik, ráadásul donoronként eltérő összetételű. Másrészt az antitest-gyógyszerek nagy mennyiségben előállíthatók, így nincs szükség donorokra sem.
Az Eli Lilly szere egy olyan antitesten alapul, amelyet február végén azonosított az AbCellera nevű kisebb cég egy COVID-19-beteg vérében. A cég egyesével tesztelte a beteg mintájában található, a vírus ellen potenciálisan hatékony molekulákat, és több mint 550 olyat azonosítottak, amely elvileg használhatónak látszott. Ezt követően vették fel a kapcsolatot az Eli Lilly-vel, mivel tudták, hogy egyedül nem lesz kapacitásuk a további kísérletekre és fejlesztésre. A két cég munkatársai azóta azonosították a legígéretesebb antitesteket (a most emberi tesztelésre kiválasztotton kívül még kettőt), és nekiláttak a gyakorlati tesztelésnek. Az Eli Lilly egy másik együttműködő partnere, a sanghaji Junshi Biosciences kutatói a múlt héten publikáltak egy tanulmányt, amelyben arról számolnak be, hogy az antitest-készítmény rhesusmajmokban szignifikánsan csökkentette a vírusterhelést.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a szer (vagy a többi, hasonló működési elvű, fejlesztés alatt álló hatóanyag) emberekben is hatásos lesz-e, és alkalmazásának komoly kockázatai vannak. Még mindig nagyon keveset tudunk a COVID-19-et okozó vírusról, és a rá adott immunválaszról is, ilyen körülmények között pedig fokozottan kockázatos a tesztelés. Az antitest-gyógyszerek azon túl, hogy lehetséges, hogy egyáltalán nem fognak működni, akár betegebbé is tehetik az eleve leromlott állapotú pácienseket. Ezekre a kérdésekre csak a klinikai vizsgálatok adhatnak választ.
