Amikor a sörfőzde a testbe költözik

A bélrendszer mikrobái egyesekben annyi alkoholt termelhetnek, hogy az érintettek lerészegednek és májkárosodást szenvednek anélkül, hogy akár egy cseppet is ittak volna.

Amikor a sörfőzde a testbe költözik

Ha egy egyetemista berúg, abban önmagában nincs semmi különös, egy 2004-ben Kínából Ausztráliába költöző egyetemi hallgatónak azonban ezt úgy sikerült produkálnia, hogy nem ivott alkoholt. Csak gyümölcslevet fogyasztott, mégis lerészegedett. A bizarr eset aztán újra és újra megtörtént: a fiatal férfi eleinte nagyjából havonta egyszer rúgott be, pedig egyáltalán nem fogyasztott alkoholtartalmú italokat, majd ahogy múlt az idő, a részeg epizódok egy sűrűbben követték egymást, és velük együtt a férfi élete is egyre negatívabb fordulatot vett.

Elvesztette a munkáját, mert azt hitték róla, hogy alkoholista, és többször is alkoholmérgezési tünetekkel került kórházba. 2011-ben aztán kénytelen volt hazaköltözni Kínába, ahol anyja vállalta, hogy felügyeli látszólag komoly alkoholproblémákkal küzdő fiát. A hölgy rendszeresen szondával ellenőrizte a férfi alkoholszintjét, és megdöbbenve tapasztalta, hogy bár tényleg nem iszik semmiféle alkoholos italt,

véralkoholszintje időnként váratlanul és megmagyarázhatatlan módon a kínai vezetési limit tízszeresére ugrik.

2014 júniusára, a férfi 27 éves korára annyi elfajult a helyzet, hogy egy pekingi intenzív osztályon kezdték kezelni. Eddigre rendszeressé vált, hogy annyira részegnek érezte magát, hogy nem tudott aludni, egy alkalommal pedig egy pohár ásványvíz elfogyasztása után hányni kezdett, majd elájult. A kórházi vizsgálatok során kiderült, hogy mája súlyosan károsodott, gyulladt és tele van zsíros csomókkal.

Önsörfőzés

A férfit rövidesen egy ritka betegséggel, az úgynevezett önsörfőző-szindrómával diagnosztizálták, amely akkor alakul ki, ha a beteg emésztőrendszerének mikrobái a belek erjesztett szénhidrátjaiból jelentős mennyiségben alkoholt állítanak elő. Az első ilyen eseteket az 1950-es években Japánban írták le, és azóta mindössze pár tucat hasonló állapotú beteget diagnosztizáltak, köztük egy mindössze három éves gyereket is.

Az állapot hátterében általában élesztőgombák állnak, vagyis ugyanolyan mikrobák, amelyek a sör és a bor készítésében is részt vesznek, így a betegséget általában gombaölő szerekkel szokták kezelni. Ezek a gyógyszerek azonban a kínai beteg esetében nem hozták meg a várt eredményt. A kezelés hatástalanságán megdöbbenő orvosok végül megvizsgálták a beteg székletét, és rájöttek, hogy a probléma hátterében az áll, hogy ebben az esetben nem emésztőgombák, hanem baktériumok termelik az alkoholt.

Galéria megnyitása
A kis sörfőzők

Mint kiderült, a beteg testében annyira elszaporodtak a Klebsiella baktériumok, hogy bélmikrobáinak 19 százalékát tették ki, ami 900-szorosa annak a mennyiségnek, ami az egészséges emberekben jelen van. A Klebsiella pneumoniae rendkívü gyakori a talajban és az emberi testben is, és általában semmi gondot nem okoz. Ha azonban lehetősége nyílik rá, súlyos fertőzéseket válthat ki.

Bár a Klebsiella a legtöbb esetben nem részegíti le a gazdaszervezetet, ahogy a kínai szakértők feltárták, az említett betegben két olyan törzs is rendkívüli módon elszaporodott, amely alkoholt termel. Maga az alkoholelőállítás sem ritka a bélbaktériumok között, de ez rendszerint olyan kis mennyiségben történik, hogy azt a máj könnyedén eltávolítja. Ebben a páciensben azonban annyi elburjánzottak a baktériumok, hogy a legsúlyosabb időszakban annyi alkoholt termeltek, mintha a beteg 15 pohár whiskeyt húzott volna le egymás után.

„Nagyon meglepett minket, hogy a baktériumok képesek ennyi alkoholt termelni”

– mondta el Csing Jüan, a férfi kezelését végző orvoscsoport vezetője.

Rokon gondok

Bár az önsörfőző-szindróma nagyon ritka és szélsőséges állapot, sok hasonlóságot mutat bizonyos más, sokkal gyakoribb betegségekkel. A nem alkoholos zsírmájbetegségben (NAFLD) szenvedők májában például annyi zsír halmozódik fel, ami általában a súlyos alkoholistákra jellemző, akkor is, ha betegek alig vagy egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt. Ez a kór a becslések szerint a világ lakosságának 24 százalékát érinti, és a háttérben húzódó okok egyelőre nem világosak.

Az említett kínai eset nyomán a beteg kezelőorvosai gyanítani kezdték, hogy a Klebsiella talán a NAFLD kialakulásában is szerepet játszhat. Ezért meg is vizsgáltak 43 érintett beteget, és úgy találták, hogy 61 százalékukban megtalálhatók ugyanazok a sok alkoholt termelő baktériumtörzsek, amelyek az önsörfőző betegnél okozták a problémákat. Összevetésképpen ugyanezek a törzsek az egészséges májú emberek közül csak 6 százalékban vannak jelen.

Annak kiderítésére, hogy valóban ezek a törzsek okozzák-e a zsírmáj kialakulását, a kutatócsoport steril körülmények között nevelt, saját mikrobiommal nem rendelkező egerekbe juttatta be ezeket a mikrobákat.

A rágcsálók két hónapon belül májelégtelenség, májgyulladás és májzsugor tünetei kezdték mutatni, hasonlóan azokhoz az egerekhez, akikkel rendszeresen alkoholt itattak.

Ugyanez történt akkor is, amikor a szakértők NAFLD-betegek székletéből ültettek át a steril körülmények között nevelt egerekbe. Amikor azonban a székletmintákból egy bakteriofág vírus segítségével célzottan kiirtották az alkoholtermelő Klebsiella törzseket, az egerek nem lettek májbetegek. Az egerekkel kapcsolatos eredményeket persze nem szabad egy az egyben értelmezni az emberi betegekre, de ezek a kísérletek erősen azt sugallják, hogy az önsörfőző betegben problémákat okozó baktériumtörzsek NAFLD-t is okozhatnak az általuk termelt alkoholt révén.

 

Galéria megnyitása

Továbbra is sok a kérdés

Főleg, hogy erre már más kutatások is utaltak. Anna Mae Diehl, a Johns Hopkins Egyetem kutatója 2000-ben vette észre, hogy az elhízott egereknek gyakran alkoholszagú a leheletük, ez a tünet azonban antibiotikus kezelés hatására megszűnik. A kutató ebből arra következtetett, hogy a bélrendszerben termelődő etanol hozzájárulhat a túlsúlyosokban gyakrabban kialakuló zsírmájhoz. Két másik kutatócsoport pedig azt igazolta, hogy az alkoholtermelő mikrobák gyakoribbak az NAFLD-betegekben, mint az egészséges emberekben.

Mások ugyanakkor más baktériumokat jelöltek meg az NAFLD lehetséges okozóiként, mondja Susan Baker, a New York Állami Egyetem kutatója, aki szerint hiba lenne egy vagy két törzsnél leragadni, amikor valamilyen szinten valószínűleg a teljes szervezeten belüli ökoszisztéma részt vesz a betegség alakulásában. Ezzel egyébként Jüan is egyetért: véleménye szerint az NAFLD egy összetett és nagyon változatos hátterű állapot, amelynek oka nem feltétlenül minden esetben a Klebsiella. Az eredmények alapján azonban nagyon úgy tűnik, hogy vannak olyan esetek, amikor az azonosított törzsek komoly szerepet játszanak a betegség jelentkezésében.

A kérdéses mikrobák kapcsán ugyanakkor még így is rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Egyelőre senki sem tudja, hogy ezek miért és hogyan termelnek ennyire sok alkoholt, honnan bukkannak fel, és miért szaporodnak el egyesekben annyira, hogy komoly egészségügyi problémákat okoznak. Talán a gének, a táplálkozás vagy az életmód tesz egyeseket hajlamosabbá erre? És mit lehet tenni, ha kialakul az állapot?

Utóbbi kérdésre az egyik lehetséges választ a Jüan egyik kísérletében használt fágok jelenthetik, amelyek képesek specifikusan egy-egy törzset elpusztítani, miközben a mikrobiom többi részét és a szervezet saját sejtjeit békén hagyják. A kínai kutatást elindító betegen azonban egy ennél egyszerűbb megoldás segített: antibiotikumokkal kezelték, majd három hétig szénhidrátmentes diétán tartották, amitől spontán lerészegedései teljesen megszűntek.

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap