Algából nyersolaj – egy óra alatt

Egy amerikai labor által kidolgozott eljárással jelentősen felgyorsítható és olcsóbbá tehető az algákból történő üzemanyaggyártás. A rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy nedves algával dolgozik.

Algából nyersolaj – egy óra alatt

A természetben nagyjából 65 millió évig tart, amíg a szerves maradványokból nyersolaj keletkezik, az Egyesült Államok energiaügyi hivatalának egyik laboratóriumában (PNNL) azonban kidolgoztak egy eljárást, amellyel mindössze ezen idő töredéke, kevesebb mint egy óra alatt véghezvihető a folyamat. A kutatók és a Genifuel Corp. nevű, bioüzemanyagokkal foglalkozó cég munkatársai jelenleg az alapanyagként betakarított algát használó metódus ipari léptékű felhasználhatóságának lehetőségeit vizsgálják.

A folyamat lényegileg úgy zajlik, hogy a leginkább a spenótra emlékeztető algamasszát egy kémiai reaktorba juttatják, amelyből egy órán belül nyersolaj, víz és foszforban gazdag melléktermékek távoznak. Ez utóbbiak aztán visszaforgathatók a rendszerbe, hiszen segítségükkel még több alga termeszthető. A végtermékből hagyományos finomítási eljárásokkal később kerozin vagy gázolaj állítható elő.

Az algát régóta ígéretes energiaforrásnak tartják, és több különböző technikával igyekeztek már belőle üzemanyagot előállítani, a legtöbb eljárás azonban túlságosan drágának bizonyult ahhoz, hogy nagyobb mennyiségek gyártásánál használható legyen. A PNNL kutatói azonban néhány trükk révén jelentősen leszorították ezt az árat. Módszerük talán legnagyobb előnye, hogy nedves algát használnak alapanyagként, míg a legtöbb hasonló eljárás a betakarított anyag kiszárítását igényli, ami rengeteg energiába és pénzbe kerül. A PNNL rendszere azonban olyan algamasszával is működik, amely 80−90 százalékban tartalmaz vizet.

A rendszer folytonos működésre képes, vagyis nem egyszerre egy adagon dolgozik, hanem az egyik oldalon folyamatosan ömlik bele az alga, a másikon pedig jön ki az olaj és a melléktermékek. A PNNL minireaktora óránként másfél liter algamassza feldolgozására képes, ami első pillantásra talán nem tűnik soknak, de a többi hasonló eljárás sebességéhez képest jelentős előrelépés.

A rendszerben jelentősen leegyszerűsítették a folyamat kulcslépését is, vagyis azt a részt, ahol a legtöbb hasonló célú eljárásban oldószerek komplex keverékével igyekeznek kinyerni az energiadús olajokat az algából. A PNNL módszere ehelyett az egész algával dolgozik: nagyon forró víznek (350 °C) és nagy nyomásnak (20 MPa) teszik ki a masszát, ami az anyagot folyékony és gáznemű üzemanyagok keverékévé, illetve melléktermékekké alakítja, amelyeket csak a folyamat legvégén választanak külön egymástól.

Ez a rész az új technika legköltségesebb része, hiszen gyakorlatilag a természetben is lezajló folyamatot igyekeznek lemásolni a szakértők, csak éppen jelentősen felgyorsítják azt. A kutatók mindenesetre úgy vélik, hogy egyrészt különféle megoldásokkal a jövőben ez a lépés is olcsóbbá tehető, másrészt a metódus a többi részlépésen már annyi költséget spórol meg, hogy mindenképpen érdemes vele foglalkozni.

A kísérletek alapján a módszerrel az algában található szénmennyiség 50−70 százalékából lesz nyersolaj. A folyamat végén ezen kívül tiszta víz, gáznemű tüzelőanyag, illetve nitrogén, foszfor, kálium és egyéb, az algatermesztésben felhasználható tápanyagok távoznak. A metódus persze még így is jóval drágább, mint a természetes olajlelőhelyek megcsapolása, de ez a legtöbb új technológiával hasonlóan alakul. A kezdeti lépések viszont bizakodásra adnak okot.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward