A világ legkisebb fehér törpéje nagyjából hasonló méretű, mint a Föld kísérője, de a tömege nagyobb, mint központi csillagunké. Ráadásul a jelek szerint zsugorodik, ami rövidesen kolosszális robbanáshoz vezethet. Az égitestet a CalTech kutatója, Ilaria Caiazzo és kollégái fedezték fel a kaliforniai Zwicky Transient Facility nevű rendszert használva. Az első detektálás után más csillagászati műszerekkel is megvizsgálták az égitestet, megerősítve a ZTF J190132.9+145808.7 katalógusjelű objektum tulajdonságait.
A vizsgálatok szerint a piciny fehér törpe elképesztő sebességgel forog, 6,9 percenként fordul meg a saját tengelye körül. A felszínén a mágneses tér erőssége 600–900 megagauss közötti, ami több mint milliárdszorosa a földi magnetoszféra erejének. A csillag mindössze 130 fényévre van a Földtől, és 2140 kilométeres átmérővel rendelkezik, vagyis alig 400 kilométerrel nagyobb a Holdnál. A tömege viszont 30 százalékkal nagyobb a Napénál.
Ezzel a hatalmas tömeggel az objektum közel van a fehér törpék elméletileg lehetségesnek tartott maximális tömegéhez (pontosabban sűrűségéhez). A szakértők rendkívüli sűrűsége alapján úgy sejtik, hogy ez az égitest nem egyetlen csillag összeomlásával jött létre, hanem két ilyen összeomlott mag összeolvadása révén keletkezett. Kis tömegű fehér törpék esetén egy ilyen találkozásnak az általában bekövetkező szupernóva-robbanás helyett lehet az az eredménye, hogy a két égitest összeolvadva egy újabbat formál.
Mivel a fehér törpe magjában iszonyatosan nagy a nyomás, a kutatók szerint odabent megkezdődött a protonok neutronokká alakulása, aminek révén az objektum még sűrűbbé válik. A törpecsillag ugyanis zsugorodik, és ha így folytatja, újabb összeomláson mehet át, mondja Caiazzo. Ennek eredményeként vagy egy még sűrűbb anyagú neutroncsillag jöhet létre, vagy egy gigantikus robbanás következhet be, valamikor a következő százmillió évben, vélik a szakértők.
