2611 - iPon Black Friday - All-in

A Washington Egyetem kutatói úgynevezett transzkraniális mágneses ingerléssel segítettek navigálni egyszerű virtuális labirintusokban az utat nem látó kísérleti alanyaiknak. A próbálkozás sikeresnek bizonyult, ami azt sugallja, hogy a módszer talán a látássérültek tájékozódásának segítésében és más területeken is alkalmazható lehet.

Galéria megnyitása
Darby Losey és kollégái néhány egyszerű, kétdimenziós labirintust hoztak létre, amelyekben a résztvevőknek egy avatárt kellett mozgatniuk. A kísérlet alanyai azonban nem látták az útvesztőt, hanem menet közben egy üres képernyőt bámultak, amelyen időről időre megjelent egy kérdés, hogy a következő lépésben előre szeretnének haladni, vagy inkább lefelé folytatnák útjukat.

A résztvevők a tényleges vizuális ingerek hiánya ellenére kiválóan elnavigáltak a terepen, mivel minden alkalommal, amikor avatárjuk túl közel került egy falhoz, a fejükre helyezett készülék révén egy jelet kaptak elsődleges látókérgükbe. A mágneses stimuláció által keltett elektromos jel bizonyos intenzitás mellett azt a képzetet okozza az agyban, mintha egy fényfoltot látnánk felvillanni. Ilyenkor valójában nem lép be fény a szembe, az agy mégis úgynevezett foszféneket lát. (Hasonló hatás attól is felléphet, ha például beverjük a fejünket, innen ered a „csillagokat látni” kifejezés.)

A labirintusok úgy voltak kialakítva, hogy azok mindegyike megoldható volt 10 előre és/vagy lefelé irányuló lépéssel. A résztvevőknek tehát csak annyit kellett tenniük, hogy amennyiben agyukban foszfént észlelnek, irányt váltsanak. A mágneses ingerléssel terelt alanyok átlagosan a sikerhez szükséges lépések 92 százalékát teljesítették, míg a transzkraniálisan nem segített kontrollcsoport tagjai csak 15 százalékig jutottak. Ez pedig azt sugallja, hogy a foszfének valóban segíteni tudták a tájékozódást, és az alanyok nem egyszerűen jól tippeltek a kívánatos irányokat illetően.

Galéria megnyitása

A dolog azért nagyon érdekes, mert a foszféneket nemcsak a látó, hanem a vak emberek is érzékelik. Vagyis egy hasonló rendszer agyi stimulációval keltett, „vizuális” jelek révén egy napon új információkkal láthatja el a látássérülteket környezetükkel kapcsolatban. Bár a mostani kísérletben csak két dolog közül kellett választaniuk a résztvevőknek (vagyis hogy egyenesen folytatják útjukat, vagy fordulnak), a foszfének révén egy napon ennél bonyolultabb, tájékozódást segítő információk is átadhatók lehetnek.

És nem is feltétlenül csak irányadatokról lehet szó. Losey azt reméli, hogy a módszerrel idővel talán komplex tapasztalatokat, érzelmeket, színeket is egyenesen az agyba lehet juttatni. „Rengeteg kutatás foglalkozik azzal, hogyan lehetne az agyból információkat kinyerni” – mondja a kutató, akit azonban jelenleg sokkal jobban érdekel, hogyan lehet oda az érzékszervek kihagyásával adatokat bejuttatni.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

0 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!

Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!

Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.
Vissza az oldal tetejére