Aggyal irányítható drónrajon dolgoznak

Az Arizonai Állami Egyetem kutatói olyan agyirányítású rendszert fejlesztenek, amellyel egyszerre több robot is kontrollálható.

Aggyal irányítható drónrajon dolgoznak

Az Arizonai Állami Egyetem kutatói rájöttek hogyan tudnak egyszerre több drónt irányítani egyetlen emberi agy, meg persze némi technológia segítségével. Az irányító egy 128 elektródát tartalmazó sapkát visel a fején, amely egy számítógéphez csatlakozik. Ez utóbbi rögzíti és dekódolja az agyműködést, majd az aktuálisan felvillanó agyi területeknek megfelelő utasításokat sugároz tovább a drónoknak.

Mivel egyszerre több robotikus repülőt irányít a sapka viselője, az utasítások jóval összetettebbek, mint egyetlen robot esetén lennének, magyarázza Panagiotis Artemiadis, a projekt vezetője. Az irányító például gondolhat arra, hogy lazít a drónok szoros formációján, és szétszórja ezeket a térben. A szakértők hosszú évek munkájának köszönhetően tudják, hogy ilyenkor mely agyi területek aktivizálódnak. Ha ilyen aktivitást észlel a rendszer, a drónok megkapják az utasítást, hogy növeljék az egymás közti távolságot, és már végre is hajtódik a parancs.

Artemiadis 2009 óta foglalkozik agy-gép interfészek tervezésével, főként robotikus művégtagokon dolgozva. Az utóbbi két-három évtizedben nagyon sokan fejlesztettek olyan rendszereket, amelyek révén egyetlen készüléket lehet irányítani a gondolat erejével, mondja a kutató. Az elmúlt néhány évben azonban egy új trend kezdett kibontakozni a robotikában. Egyetlen nagy és drága rendszer megtervezése helyett elkezdtek azzal foglalkozni a kutatók, hogy mi lenne, ha sok, kicsi és olcsó gépet, repülő szerkezetet vagy űrszondát hoznának létre. Így ha ezekből elveszik néhány, a többi továbbra is képes végrehajtani a kijelölt feladatot.

Felmerült azonban a kérdés, hogyan lehet majd ezeket a robotrajokat irányítani. Artemiadis korábbi kutatásai során botlott bele az agyműködés egyik érdekes vonásába. Eszerint agyunk sok más mozgáshoz hasonlóan egyedi módon reagál a rajok mozgásaira is. Ez azért meglepő, mert az emberi agynak normális esetben nem kell rajokat irányítania, csak a test végtagjait. Úgy tűnik azonban, hogy ennek ellenére képes arra, hogy egyszerre több önálló gépezetet egy összetett rendszer részeiként kontrolláljon, kollektív viselkedést hozva létre a rajban.

Artemiadis először profi pilótákkal kezdett kísérletezni. A projekt sikerességével kapcsolatban az alanyoknak is erős kétségeik voltak. A legnagyobb kérdés az volt, hogy mi történik, ha a rajjal, ha az irányító figyelme elkalandozik. Mint azóta kiderült, ez tényleg probléma. Artemiadis elmondása szerint az ebédidő közeledtével például egyre nehézkesebben megy az irányítás a részvevőknek és ugyanez a helyzet akkor is, ha az alanyok fáradtak vagy idegesek. A drónok mozgásából pontosan meg lehet mondani, mikor van szüksége az irányítónak pihenésre, állítja a szakértő.

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján minden irányító más. A kísérlet alanyai egy monitor előtt ülve elképzelik, hogy mire szeretnének utasítani a drónrajt, ahhoz azonban, hogy ez megvalósuljon, hosszas kalibrációkra van szükség. Ezt a projekt jelenlegi állapotában ráadásul minden nap meg kell ismételni, mivel az agyműködési mintázat egyik napról a másikra is jelentős változásokon mehet át. Artemiadis mindenesetre azt reméli, hogy társaival jó úton haladnak, és egy napon a nem túl távoli jövőben megvalósulhat, hogy komplex feladatokat, például egy nagyobb terület átfésülését aggyal irányított drónok hajtják végre.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward