2611 - iPon Black Friday - All-in

Egy nemzetközi kutatócsoport olyan áramkört hozott létre, amely két, egymástól mindössze 15 nanométerre (kb. 150 atomnyira) elhelyezett csupasz vezetékből áll. Guillaume Gervais, a McGill University fizikusa és Mike Lilly, a Sandia National Laboratories kutatója vezetésével először tanulmányozták, hogyan hatnak egymásra egy áramkör vezetékei, ha ilyen közel vannak.

Galéria megnyitása

Az eredmények meglepőek: egy adott irányú áram az egyik vezetékben a körülményektől függően a másik vezetékben ehhez képest pozitív és negatív irányú áramot is gerjeszthet. (A Coulomb drag-nek nevezetett jelenségben az egyik vezetékben folyó áram elektromos feszültséget kelt a hozzá közeli másik vezetékben is, kizárólag a töltések közt fellépő Coulomb-kölcsönhatásoknak köszönhetően.) A szakértők szerint ez az eredmény azt jelenti, hogy át kell értékelnünk, amit tudni vélünk arról, hogyan is működnek az áramkörök nanoméretekben.

A felfedezés az áramkörök hatásfokának növelésén kívül a termelődő hő problémáját is megoldhatja. Markus Büttiker, a Genfi Egyetem elméleti fizikusa szerint lehetséges a hőveszteség hasznosítása egymáshoz közel elhelyezett vezetékekkel. Véleménye szerint a kutatás eredményei alapjaiban változtathatják meg a nanoelektronikát. 

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

7 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
zodiac83
zodiac83
2011. dec. 12. 17:55
#7

Mi zárja azt ki, hogy ezt a jelenséget - kellően megismerve a folyamatokat - ne lehessen éppenséggel hasznosítani?

Balucsek
Balucsek
2011. dec. 12. 17:38
#6

Ne értsétek félre itt nem elsősorban a "vezeték" szélességéről van szó amit egy chip csíkszélén értünk (és már a 10nm-t tesztelik) hanem a "vezetékek" egymástól való távolságát!

Jools
Jools
2011. dec. 12. 16:07
#5

patrik2991: köszi, javítottam, most már működik elvileg.

Svidi
Svidi
2011. dec. 12. 15:18
#4

Engem nem érdekelnek a problémák, csak addig ne oldják meg, amíg be nem kerülök a csoportba. Én is ezen akarok agyalni!!! :D

patrik2991
patrik2991
2011. dec. 12. 15:04
#3

Meteorhead:

nem rég volt egy hír: "Már a 14 nm-es gyártástechnológiát teszteli az Intel" 2018-ra meg a 10nm-et tervezi szóval ez a hír valahogy nem igazán stimmel számomra. :)

ui.: az 1. link hibás

Meteorhead
Meteorhead
2011. dec. 12. 14:10
#2

Elég gázul hangzik, de ahogy egyre lejjebb megyünk nanométerekben, úgy egyre több kvantumjelenség is elkezd szerepet játszani.

A chip-tervezés ma már full automatizáltan megy abban a tekintetben, hogy hogyan kell ténylegesen lerakni egymás mellé az alkatrészeket. Ha az ember maga előtt lát egy irgalmatlan bonyolultnak-tűnő kapcsolási rajzot, akkor az egy valós CPU-hoz képest bakfitty. Valóságban nincs ideális áramköri elem, minden ellenállás is, a közeli vezetékek kondenzátorok, és minden vezetéknek van öninduktivitása is. Emberi aggyal már lehetetlen így áramkört tervezni. Rég programok optimalizálják már az elrendezést.

A csíkszélesség csökkenésével olyan huncutságok is bejönnek, mint a memristance, avagy emlékező ellenállás, amit memristor címszó alatt lehet megtalálni az irodalomban, ami erre a jelenségre épülő áramköri elem lenne. A probléma az, hogy a csíkszélesség csökkenésével minden áramköri elem elkezd "emlékezni", azaz hiszterézise lesz az átvitelének. Már azért a programoknak is beb@sz, ha az optimalizáció során azt is figyelnie kell, hogy változnak az anyag paraméterei aszerint, hogy 1 nanosec-kel korábban melyik irányba folyt rajta áram.

Szóval nem véletlen mondják, hogy 20nm, 18nm felé már kezdünk határokat feszegetni, mert ott már kezdenek csúnyán eldurvulni a dolgok. (Azon felül, hogy persze legyártani sem tudjuk már őket)

Taragas
Taragas
2011. dec. 12. 13:38
#1

Tudom nem értek hozzá, de még végül kiderül, hogy a 20nm-el elérik a korlátokat. Elég gázul hangzik így első hallásra, ha valahol áram "folyik", akkor a közelség miatt a szomszédban is el kezd "folyni" az áram.... :S

Vissza az oldal tetejére