A világ leggyorsabb sejtje

 Az Amerikai Sejtbiológiai Társaság éves ülésén pattant ki a francia Manuel Théry fejéből egy verseny ötlete, amikor látta, hogy milyen sok terület kutatói foglalkoznak a sejtek mozgásával.

A világ leggyorsabb sejtje

Tavaly az Amerikai Sejtbiológiai Társaság éves ülésén pattant ki a francia Manuel Théry fejéből a verseny ötlete, amikor látta, hogy milyen sok terület kutatói foglalkoznak a sejtek mozgásával. A rákkutatóktól kezdve a fejlődésbiológusokon át a sejtbiológusokig a sejtmozgás minden előadáson szóba került. Két kollégájával együtt (Ana-Maria Lennon-Duménil, Matthieu Piel) elhatározta, hogy kideríti: a különféle mozgásképes sejtek hogyan bírnának egymással egy versenyen.

A világ minden tájáról küldtek sejteket a verseny helyszínéül szolgáló hat labor egyikébe. A sejteknek egy 400 mikrométer hosszú, fibronectin nevű fehérjéből készült pályán kellett végigkúszniuk. Minden „versenyzőről” videofelvétel készült, amit a francia kutatókhoz küldtek elemzésre. 58 különböző sejttípus összesen 10127 sejtjéről készült felvétel.

 

World Cell Race from Science News on Vimeo.

A kutatók a sejtek mozgását figyelve különféle trendeket tudtak elkülöníteni: voltak olyan sejtek, amelyek egyenes végigmentek a pályán, de voltak olyanok is, amelyek többször visszafordultak, és persze olyan is akadt, amelyik meg se mozdult. A mozgás trendje specifikus volt a sejt típusára, valamint azt találták, hogy a gyorsan haladó sejtekre nem jellemző az irányváltás, és minél lassabb a mozgása, annál többször fordul vissza a sejt. Erre a verseny nélkül lehet, hogy soha nem figyeltek volna fel a kutatók, hiszen hol is láttak volna ennyiféle sejtmozgást egy helyen?

A végeredményt december 3-án hirdették ki a Társaság idei ülésén. Az első helyen, messze a többiek előtt, a szingapúri Yuchun Liu által „nevezett” magzatvíz-eredetű őssejtek végeztek, 5,2 mikrométer/perces sebességgel. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy ez a fürgeség az őssejtekre és a rákos sejtekre is jellemző.

Második helyen a francia Odile Filhol-Cochet által beküldött emlőhámsejtek végeztek, ezek egészséges változatai 3,2 mikrométer/perces sebességgel haladtak, daganatképző verzióik pedig 2,7 mikrométer/percet értek el.

A harmadik helyezettek Londonból érkeztek, Rumena Begum-tól. Ezek a bőrben található keratinociták voltak, amelyeket Kindler-szindrómás betegek bőréből vettek. A Kindler-szindróma egy ritka genetikai betegség, ami fényérzékenységgel és a bőr gyakori felhólyagosodásával jár. A kertinociták sebessége 2,5 mikrométer/perc volt.

A leglassabbnak járó Teknős-díjat Harini Krishnan vehette át, az általa beküldött egérembrióból származó kötőszöveti sejtekért. Ezek érdekes módon, bár nagyon lassúak voltak, egyáltalán nem váltottak irányt.

A verseny ilyen formában valószínűleg először és utoljára került megrendezésre, de a kutatóknak vannak még ötleteik. Jövőre háromdimenziós pályát szeretnének, esetlegesen labirintusszerű felépítéssel, és a sejtek tájékozódását is vizsgálnák, illetve még tervbe van véve a folyékony közegben való haladás kutatása is.

 

 

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward