A TSMC a hírek szerint idén akár 15%-os áremelést is végrehajthat a legmodernebb gyártástechnológiákkal ékszülő szilícium-ostyák esetében, ami főként a Trump adminisztráció által bevezetni kívánt büntetővámoknak köszönhető, valamint az is szerepet játszik a drágulásban, hogy a gyártási költségek emelkedtek az elmúlt időszakban.
A Commercial Times munkatársai szerint az elemzők korábban arról számoltak be, 2025 folyamán a TSMC áremelést hajthat végre, amelynek mértéke 5% és 10% közé eshet, ám úgy tűnik, a nemrégiben bejelentett büntetővámok hatására a várnál magasabb áremelésre kerülhet sor. Ez mindenképpen rossz hír lehet a piaci szereplők számára, hiszen megemeli a különböző termékek bekerülési költségeit, valamint a következő generációs újdonságok áraira is negatív hatást gyakorol majd, ami a gyorsulás mértékét is befolyásolhatja majd. Ha a modernebb gyártástechnológiák még drágábbak, a vállalatok tovább tarthatnak ki egy adott csíkszélességnél, ami erősen limitálja a lehetőségeket, már ami a gyorsulást és a funkcionalitás bővítését illeti – idővel meglátjuk, így lesz-e.
Az áremelés a modernebb node-okat érinti majd, kezdve a 7 nm-es csíkszélességgel. Az említett gyártástechnológiára támaszkodó szilícium-ostyák az aktuális hírek alapján darabonként 10 000 dollárba kerülnek, ezeken viszont több tucatnyi chip is elfér, attól függően, mekkora az adott lapka. Az Apple jelenleg 18 000 dollár körüli összeget fizet egy-egy 300 milliméteres átmérőjű szilícium-ostyáért, amennyiben az 3 nm-es csíkszélességgel készül. Az áremelést követően a 3 nm-es node-ra támaszkodó szilícium-ostyák ára 20 000 és 23 000 dollár közé emelkedhet majd, attól függően, az adott partnernek pontosan milyen kedvezményei vannak a TSMC-nél.
A dráguló chipgyártás mindenképpen rányomja bélyegét az új hardverekre, már ami az árat és a teljesítménynövekedést illeti. Az iPhone sorozat friss tagjai például nem hoztak akkora gyorsulást előző generációs társaikhoz képest, mint ahogy azt korábban megszokhattuk, és igazából az Nvidia esetében sincs akkora előrelépés a GeForce RTX 40-es és a GeForce RTX 50-es széria aktuális tagjai között, mint ahogy azt sokan várták – a GeForce RTX 5080 esetében ez különösen szembetűnő. Az új videokártyák egyébként ugyanúgy a TSMC 4 nm-es csíkszélességével készülő GPU-kat használnak, mint előző generációs társaik, ez pedig behatárolja a lehetőségeket. Azt persze érdemes hozzátenni, hogy 4N helyett ezúttal 4NP gyártástechnológia van érvényben, ami hoz némi előrelépést teljesítmény terén.
Noha a chipgyártókat jelenleg még nem terhelik a Trump kormányzat által belengetett újabb büntetővámok, ezek 10%-os mértéke mindenképpen negatív hatást gyakorol majd a chipgyártásra. A büntetővámok következő köre rövidesen életbe lép, ami egyebek mellett már a TSMC gyártását is érinteni fogja, valamint sok egyéb vállalatot is, akik különböző chipeket gyártanak, de az alumíniumiparra és a réziparra is negatív hatást gyakorol majd az új intézkedés. Donald Trump egyértelmű célja, hogy minél hamarabb rávegye az érintett chipgyártókat, vigyék vissza a különböző eszközök gyártását amerikai földre, ám az efféle folyamatok sajnos hosszú éveket vesznek igénybe, így a most elinduló beruházások jó része véget sem ér majd Trump négyéves elnöki ciklusa alatt.
A TSMC például már tervezi, hogy idén elindítja a 4 nm-es csíkszélességgel készülő chipek tömegtermelését az Arizona mellett felépített új üzemében, az évtized későbbi részében pedig a 3 nm-es és a 2 nm-es csíkszélességre is átállnak majd. Amennyiben újabb üzemek építése mellett döntenek, az több éves átfutási idővel valósulhat meg, közben pedig a tajvani üzemeket is fejleszteniük kell, valamint újabb tajvani tőkeberuházásokban is gondolkodnak – Tainan mellett például egy 1 nm-es csíkszélességgel dolgozó mega-üzem építésére készülhetnek, legalábbis a legfrissebb pletykák erre utalnak.
Hogy az újabb büntetővámok hatására dráguló chipgyártás mekkora drágulást eredményez majd a konzumerpiaci termékek esetében? Erre majd csak később kaphatunk választ, az viszont erősen valószínű, hogy a büntetővámok jelentette plusz költségek nagy részét a vásárlókra fogják hárítani a cégek, és végül a végfelhasználók fizetik meg azokat.
