Egészen pontosan az, hogy a Marson alig van szén-dioxid, márpedig a legegyszerűbb módszer a vörös bolygón egy lélegezhető légkör megteremtéséhez az lenne, ha azt csinálnák, amit a Földön jelenleg igyekszünk lassítani: vagyis üvegházhatású gázokkal növelnénk meg a légnyomást és a hőmérsékletet. A Marson ehhez szén-dioxid és víz áll rendelkezésre, azonban mindkettő döntően fagyott formában, és azt sem tudni biztosan, hogy van-e belőlük elég.
„Ha elegendő szén-dioxid van a Marson, 100 év alatt felmelegíthetnénk vele a bolygót” – mondja Chris McKay, a NASA kutatója. „Azt pontosan tudjuk, hogyan kell felhevíteni egy planétát, elvégre éppen ezt csináljuk jelenleg a Földdel. A legfontosabb kérdés tehát, hogy van-e elég anyagunk ehhez?”
Egy új vizsgálat szerint erre a kérdésre sajnos nemleges a válasz. Egy amerikai kutatócsoport több űrszonda és marsjáró mérési adatait felhasználva kiszámolta, hogy ha a Marson található összes szén-dioxidot mozgósítanák, azzal milyen légkört tudnának létrehozni. A vörös bolygó felszínén az atmoszféra nyomása jelenleg a földi tengerszinti légköri nyomás 0,6 százaléka. Ha ezt sikerülne a földi légköri nyomásra növelni, a hőmérséklet 0 °C-ra növekedne a bolygó nagy részén, így a víz folyékony formában létezhetne.
Ebben az esetben a légkör még nem lenne az ember számára belélegezhető, de légzőmaszkokkal már ellennénk (tehát nem kellene teljesen űrruhába öltözni), és a növények is megélnének a felszínen. Ezek pedig lassan megemelnék a légköri oxigénszintet is, pár évszázad alatt az ember számára is élhetővé téve a marsi levegőt. A probléma azonban az, hogy a szén-dioxid mennyiségével kapcsolatos becslések szerint a Marson csak annyi áll rendelkezésre a gázból, amivel a jelenlegi nagyjából háromszorosára, a földi légköri nyomás 2 százalékára növelhető az atmoszferikus nyomás.
Ez pedig rendkívül kevés a sikerhez. A létező technológiákkal tehát jelenleg egyszerűen nem oldható meg a Mars terraformálása. Ez persze nem jelenti azt, hogy lehetetlen lenne élhetőre formálni a bolygót, csak mivel helyben nem állnak rendelkezésre az ehhez szükséges anyagok, a művelet jóval nehezebb lesz, mint amiben sokan reménykedtek. Hacsak nem derül ki rövidesen, hogy a bolygó mélyén még akadnak további tetemes széndioxid-készletek.
A gáz hiányában a bolygót másként is fel lehet melegíteni, például halogénezett szénhidrogénekkel, vagy a felszín aszteroidákkal való megszórásával. Nagyobb probléma azonban, hogy ha ezen tervek közül valamelyik összejön, a tartós marsi léthez nitrogén is kell, amiből szintén nem tudjuk, hogy mennyi van helyben. „Ha nincs elég szén-dioxid, a terraformálás évezredekig tarthat, de megvalósítható” – mondja McKay. „Ha viszont nitrogénből sincs elég, igazi Star Trekes technológiákra lesz szükségünk, amelyekkel például Jupiter légköréből vonhatunk ki nitrogént.”
