A polipok és a tintahalak bőre érzékeli a fényt

Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy a fényérzékeny fehérjék az álcázáshoz, valamiféle bőrlátáshoz, vagy egyszerűen a nappal és az éjszaka követéséhez kellenek.

A polipok és a tintahalak bőre érzékeli a fényt

A polipok, a tintahalak és a kalmárok lenyűgöző módon képesek álcázni magukat. Egyik pillanatról a másikra meg tudják változtatnibőrük színét, mintázatát és textúráját, hogy tökéletesen beleolvadjanak a háttérbe, vagy felkeltsék egy fajtársuk figyelmét. Bár ezt a színváltó mechanizmust már sokan tanulmányozták, úgy tűnik, az állatok még mindig tartogatnak meglepetéseket. Lydia Mäthger és Roger Hanlon, az amerikai Tengerbiológiai Laboratórium munkatársai például néhány évvel ezelőtt rájöttek, hogy a közönséges tintahal bőre opszinokat, vagyis fényérzékeny fehérjéket tartalmaz. Ez a protein kulcsszerepet tölt be a látásban: bár az állatvilágban létező látószervek rendkívül sokfélék lehetnek, az opszinok valamilyen formában mindegyik érzékszervnek a részét képezik.

A felfedezés azt sugallta, hogy a tintahalak talán egész testükkel képesek a fény érzékelésére, vagyis valamilyen szinten teljes bőrfelületükkel látnak. Ez valóban érdekes elméletnek tűnt, igazolásához azonban fel kellett deríteni, hogy pontosan mit is művelnek az opszinok az állatok bőrében. A fehérjék ugyanis sokféle különböző feladatot elláthatnak, akadnak például olyanok, amelyek pusztán a nappal és az éjszaka változását érzékelik. Ezek szintén fényérzékenyek tehát, de semmi közük a tényleges képalkotáshoz.

Hanlon, Alexandra Kingston és Tom Cronin a rejtély megfejtése érdekében tanulmányoznikezdte a kalmárok egyik faja (Doryteuthis pealeii), a közönséges tintahal és egy másik tintahal, a Sepia latimanus bőrét. Kiderült, hogy az opszin és vele néhány más látáshoz kapcsolódó protein többnyire az úgynevezett kromatofórákban kap helyet az állatok bőrében. Ezek pigmentet tartalmazó apró zsákok, amelyeket csillagszerű izmok vesznek körül. Ha az izmok elernyednek, a zsák összehúzódik, és gyakorlatilag láthatatlan kis festékpöttyé zsugorodik össze. Ha az izmok megfeszülnek, a zsákból széles korong lesz, amely megszínezi az állat bőrét.

Arra azonban továbbra sem sikerült fényt deríteni, hogy a kromatofórák hogyan irányítódnak. A logikus magyarázat az lenne, hogy érzékenyek a fényre, vagyis az opszinok vezérlik a zsákokat, a szakértők azonban egyelőre nem találtak egyértelmű kapcsolatot a fehérje és a pigmentzsákok működése. Továbbra sem tudni tehát, hogy a fényérzékeny fehérjék egyszerűen a napi ciklus észlelésében vesznek részt, aktív szerepet vállalnak az álcázásban, vagy esetleg az aggyal is összeköttetésben vannak.

Desmond Ramirez és Todd Oakley, a Kaliforniai Egyetem kutatói ugyanakkor nagyobb szerencsével jártak egy másik fejlábúval. Kiderítették, hogy ha a kétpettyes polip izolált bőrdarabjait erős fénnyel világítják meg, a kromatofórák óriásira tágulnak. Ezen polipfaj bőrében szintén vannak opszinok, de azok nem a kromatofórákban, hanem a bőrt borító apró, szőrszerű nyúlványokban kapnak helyet. A szakértők mostanáig azt hitték, hogy ezek a piciny struktúrák a tapintáshoz kellenek a polipnak, ami továbbra is elképzelhető, a felfedezés tükrében azonban úgy tűnik, hogy a szőrök a fény detektálásában is szerepet játszanak. Arra vonatkozóan ugyanakkor egyelőre ebben az esetben sincsenek információk, hogy ténylegesen mit csinálnak az opszinok a bőrben.

A két kutatás ugyanakkor egyértelműen azt sugallja, hogy a fejlábúak egy része a bőrével is képes a fény valamilyen szintű érzékelésére, és ezt a látószervektől függetlenül teszi. A vizsgálatok ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy milyen sokszínű ez a 280 millió éve létező rendszertani osztály: a polipok bőre azonnal reagál a fényváltozásokra, a tintahalaké és a kalmároké viszont nem tesz így, és az egyes fajokban az opszinok elhelyezkedése is nagyon eltérő lehet.

Az állatok viselkedése is nagyon változatos. „A tintahalak és a kalmárok sokkal gyakrabban mutogatják magukat egymásnak, mint a polipok” – mondja Cronin. A polipok szédítő gyorsasággal képesek a háttérbe olvadni, azt ugyanakkor nem tudni, hogy ha más polipokkal találkoznak, felvesznek-e valamilyen különleges mintázatot társuk figyelmének felkeltése érdekében, folytatja a kutató. Akár az is lehetséges, hogy fajonként eltér az opszin használatának célja.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward