A Pluto legkisebb ismert holdjait is látja a New Horizons

A NASA űrszondája rövidesen nagyobb felbontásban látja a Pluto rendszerét, mint a Hubble, vagyis olyan részleteket figyelhet meg, amelyekre eddig nem volt lehetőség.

A Pluto legkisebb ismert holdjait is látja a New Horizons

A NASA New Horizons űrszondája, amely egyre közelebb kerül a Plutóhoz, az elmúlt hetekben lencsevégre kaptaa törpebolygó leghalványabb ismert holdjait is, a Kerberost és a Styxet. A 2006 januárjában útjára indított űreszköz először 2013 júliusában detektálta a Pluto legnagyobb kísérőjét, a Charont, egy évvel később észlelte a Hydrát, majd idén januárban a Nixet, vagyis a két legkisebb hold észlelésével a New Horizons mostantól a Pluto teljes ismert rendszerét szemmel tudja tartani.

Ahogy John Spencer, a szonda adatait kiértékelő csapat egyik tagja elmondta, innentől válik igazán izgalmassá a küldetés, hiszen ha a New Horizons esetleg újabb holdakat észlel a Pluto körül, azok olyan égitestek lesznek, amelyeket még soha senki nem látott. (A New Horizons május közepétől élesebben látja majd a Plutót, mint a Hubble űrtávcső.) A szonda útjának következő szakasza éppen ezért meglehetősen kockázatos is, hiszen pályáját az ismert holdak figyelembevételével tervezték meg.

A következő napokban az űreszköz alapos vizsgálatba kezd, hogy nincsenek-e az útjában eddig még nem észlelt holdak vagy gyűrűk, amelyek veszélyeztethetik épségét. A Styx és a Kerberos detektálása azért is fontos esemény, mert ezek sikeres észlelésének köszönhetően a kutatók finomítani tudják a keresési paramétereket, vagyis a korábbinál pontosabban meg tudják mondani, hogy a szonda által mért adatsorokban milyen anomáliák utalhatnak újabb égitestek jelenlétére a rendszerben.

A Kerberost és a Styxet csak a New Horizons indulása után, 2011-ben, illetve 2012-ben fedezték fel a szonda kutatócsoportjának Hubble űrtávcsővel vizsgálódó tagjai. A Pluto legnagyobb kísérője, a Charon 1207 kilométer átmérőjű, vagyis méretre fele akkora, mint a törpebolygó. Mivel viszonylag nagy köztük a távolság, tömegük ugyanakkor nem különbözik jelentősen, a Pluto és a Charon közös tömegközéppontja Plutón kívülre esik, vagyis a két égitest szemmel láthatóan is egymás körül táncol, nagyjából 6 földi nap alatt érve körbe.

A másik négy ismert hold jóval kisebb méretű. A Nix (átmérője 91 km) 25, a Hydra (átmérője 114 km) 38 nap alatt kerüli meg a törpebolygót. A Styx átmérőjét 10–25 kilométerre, a Kerberosét 13–34 kilométerre becsülik a szakértők, és 20, illetve 32 földi nap alatt kerülik meg a Plutót. A két utóbbi hold 20−30-szor halványabb a Nixnél és a Hydránál.

A fenti képsorok a New Horizons legérzékenyebb kamerájával, a LORRI-val készültek április 25. és május 1. között. Minden egyes megfigyeléskor 10 másodperces expozícióval dolgoztak a szakértők, majd a képeket egymás után helyezve állították elő a baloldali felvételt. A középső és a jobboldali képeken kiszűrték a Pluto és a Charon zavaró fényességét, illetve a háttérben feltűnő csillagokat is eltüntették.

Az észlelés idején a szonda még több mint 88 millió kilométerre volt a Plutótól, ez a távolság mostanra 74 millió kilométerre csökkent. A New Horizons július 14-én közelíti meg a legjobban a törpebolygót, 10 ezer kilométeres távolságra repülve el az égitest mellett.

A Pluto és a Charon április közepén

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward