A NASA Perseverance nevű rovere által készített új felvételek azt sugallják, hogy a Mars felszínét egykor egészen vad folyók is szabdalták, amelyek mélyebbek és gyorsabb folyásúak voltak annál, mint amit a szakértők eddig képzeltek. A most azonosított vízfolyás egy olyan hálózat része volt, amely a Jezero-kráterbe ömlött, arra a területre, amelyet a rover a több mint két éve vizsgál. Az egykori vizes környezetek megértése segíthet a kutatóknak abban, hogy a marsi kőzetekben esetlegesen megőrződött ősi mikrobiális élet jelei után kutassanak.
A Perseverance jelenleg egy 250 méter magas, szétterülő, üledékes kőzetkupacot vizsgál, amely olyan ívelt rétegeket tartalmaz, amelyek a múltban itt áramló vízre utalnak. A kutatók többek között arra keresik a választ, hogy a víz viszonylag sekély patakokban folyt-e – ami közelebb állna ahhoz, amire a NASA Curiosity rovere a Gale-kráterben talált bizonyítékot – vagy egy gyorsabb folyású rendszerről van szó.
A Perseverance Mastcam-Z műszere által rögzített több száz képből összeillesztett két új mozaikfelvétel inkább az utóbbira utal. A felvételeken fontos új nyomok tárulnak fel: durva üledékszemcsék és kavicsok. Ezek gyors vízfolyásra utalnak, amely sok törmeléket szállított. Minél erőteljesebb a vízáramlás, annál könnyebben mozgat nagyobb anyagdarabokat, mondja Libby Ives, a NASA Jet Propulsion Laboratory posztdoktori kutatója. A földi folyók tanulmányozásában jártas szakértő az elmúlt hat hónapot a Mars felszínéről készült képek elemzésével töltötte. „Nagy öröm volt egy másik bolygó kőzeteit vizsgálni, és eközben olyan folyamatokat látni, amelyek a Földről ismerősek” – mondta el Ives.
Évekkel ezelőtt, még az űrből egy sor ívelt, rétegzett kőzetréteget vettek észre a szakértők a Jezero-kráterben – ezeket a vizsgálja most testközelből a Perseverance. A Mastcam-Z új mozaikjain kirajzolódó mintázatok alapján a szakértők biztosak benne, hogy az itt található íves rétegeket erőteljesen áramló víz formálta. Azt ugyanakkor egyelőre a részletes felvételek alapján sem tudják, hogy milyen típusú folyó hagyta hátra a nyomokat: olyan, mint a Mississippi, amely kígyószerűen kanyarog a tájon, vagy inkább egy kis üledékszigeteket képező, sok helyen elágazó vízfolyás.
Maguk a rétegek vagy a folyó idővel eltolódott partjainak maradványai lehetnek, vagy a folyóban kialakult homokpadok maradványai. Egyes rétegek a múltban valószínűleg sokkal magasabbak voltak, az évek során azonban erősen kikezdte őket a szél. Más helyeken a rétegek szokatlanul vastagok, ami a kutatók szerint szintén megerősíti, hogy egy vad folyású folyó formálhatta ezeket.
A kutatócsoport tovább folytatják a Mastcam-Z képeinek tanulmányozását további nyomok után kutatva. Menet közben a felszín alá is bekukkantanak a Perseverance RIMFAX nevű talajradarjával, hogy további részleteket derítsenek fel a Mars ősi, vizes múltjával kapcsolatban. „A Jezero történetének új szakaszába léptünk: ez az első alkalom, hogy ilyen környezetet látunk a Marson” – mondja a Perseverance helyettes projekvezetője, Katie Stack Morgan. „Már más léptékben gondolkodunk a folyókról, mint korábban.”
