A nyúlon túl

Egy új kutatás eredményei szerint elképzelhető, hogy azért haltak ki a neandervölgyiek, mert képtelenek voltak elsajátítani az apró emlősök hatékony vadászatának fortélyait.

A nyúlon túl

Rengeteg elmélet foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy miért halt ki a neandervölgyi ember. Egyesek szerint az újfajta környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás hiánya, mások szerint pedig az őseinkkel való versengés vezetett a faj (vagy alfaj) kipusztulásához. Nagyon leegyszerűsítve a dolgokat, az elméletek egyetértenek abban, hogy a neandervölgyiek képesek voltak fennmaradni mindaddig, amíg a létezésükhöz szükséges élelmet be tudták szerezni.

Már korábbi kutatások során is felmerült, hogy az emberfélék ezen korai csoportja talán azért nem tudott túlélni, mert képtelenek voltak levadászni egyes olyan állatokat, amelyek elejtése összetettebb gondolkodást igényelt volna. Az elmúlt években felfedezett fosszilis bizonyítékok alapján azonban világos, hogy a neandervölgyiek tökéletesen jól boldogultak a halak, madarak és tengeri emlősök vadászatával.

A Jersey Vadvédelmi Alapítvány kutatócsoportja John Fa vezetésével alaposabban megvizsgálta azonban a francia- és spanyolországi ősbarlangokat, és eredményeik alapján úgy tűnik, hogy talán mégiscsak az étrend különbözősége lehet a magyarázat a neandervölgyiek kihalására. Ezen emberfélék barlangjaiban ugyanis egyáltalán nincsenek emlős apróvadak fogyasztására utaló csontmaradványok. Harmincezer évvel ezelőtt mind a Homo sapiens sapiens, mind a Homo (sapiens) neanderthalensis főként nagyvadakkal, például szarvasokkal táplálkozott, ezt követően azonban őseink étrendjében a bonyolultabb vadászati stratégiát igénylő nyulak és egyéb apróvadak is megjelentek, míg a neandervölgyiek étrendje változatlan maradt.

A kutatók szerint elképzelhető, hogy erre az időszakra a növekvő létszámú emberiség és rokonai nagyrészt levadászták Európa nagyvadállományát, vagy az esetleg valamiféle más környezeti okból indult ritkulásnak. Míg a modern ember a helyzethez gyorsan alkalmazkodva áttért a kisebb emlősök vadászatára, és vele a főként nyúlból álló étrendre, addig a neandervölgyiek ezt a lépést képtelenek voltak megtenni. A nyúl hatékony, nagy tömegben való vadászata ugyanis sokkal komplexebb stratégiát igényelt: az állatok üregeikből való kihajtásához tűzre vagy kutyákra, és magas szinten együttműködni képes vadászokra volt szükség.

A teória kritikusai szerint a tudósok túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a húsfogyasztásnak, holott a korabeli étrend rengeteg más jellegű táplálékot is tartalmazott. John Fa és kollégái azonban úgy vélik, hogy kutatásuk következő fázisa tisztázhatja az ezzel kapcsolatos kérdéseket: a csontmaradványokat izotópos vizsgálatnak akarják alávetni, hogy kiderítsék, ugyanabban az időszakban valóban mást ettek-e egyazon terület neandervölgyi és emberi lakói.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward