A szakértők lúdfüvet növesztettek az Apollo–11, –12 és –17 küldetések során visszahozott holdi talaj anyagában. A projekt célja annak igazolása volt, hogy ez egyáltalán lehetséges, és óriási lépést jelent, hogy a kutatók sikerrel jártak, hiszen a növénytermesztés biztosítása fontos előfeltétele majdani holdi kolóniák létrehozásának.
Ahogy Robert Ferl, a Floridai Egyetem kutatója a vonatkozó sajtótájékoztatón elmondta, a növények nem csak az élelmiszerellátás biztosítása miatt lesznek fontosak, de azért is, mert képesek szén-dioxidból oxigént előállítani, ami aztán a lélegzéshez és üzemanyagként is hasznosítható.
Ferl és társai egyenként 4 gramm regolitba ültették a lúdfűmagokat, és 20 napig figyelték ezek fejlődését. Kontrolltalajként földi vulkanikus hamut használtak, amit gyakran használnak a regolit viselkedésének földi modellezésére. A magok kivétel nélkül 60 órán belül kicsíráztak. A 6–8. nap vizsgálatai alapján a holdi talajon növesztett palánták gyökérzete azonban sokkal csökevényesebb volt, mint a hamun növesztett növényeké.
A következő napok során az is kiderült, hogy a holdi talajon növesztett lúdfűnek a levelei is kisebbek, és sötétebb a színük, mint a földi talajon növő palántáké. Mindezen jelek arra utalnak a szakértők szerint, hogy a regoliton való növekedés jelentős stressznek teszi ki a növényeket. 20 nap elteltével a kutatók a növények génaktivitását is megvizsgálták. Ennek során szintén folyamatos stresszre utaló jeleket találtak.
Ahogy a szakértők mondják, a regolit összetételében jelentősen eltéri a földi vulkáni hamutól, kevesebb benne a szén, az oxigén, a nitrogén és a foszfor is, ezek pedig csupa olyan tápanyagok, amelyekre a növényeknek szükségük lenne. A talaj minősége is eltérő, bár mindkettő porszerű és finomszemcsés, a regolit szemcséi élesek és szögletesek, ami a növényi szöveteket is károsíthatja.
A kísérletek során igazolták, hogy az Apollo–11 küldetés során gyűjtött regolit toxikusabb a növényekre, mint az Apollo–12 és –17 küldetések során gyűjtött holdi talaj. Ennek hátterében az állhat, hogy az első minták jobban ki lehettek téve a kozmikus sugárzásnak. Vagyis a holdi növénytermesztés sikeressége során az is fontos szempont lesz, hogy hová ültetik a növényeket.
A kísérletből nem derült ki, hogy tápértékben hogyan változtatja meg a növényeket a holdi talaj, mivel a lúdfűnek eleve nagyon alacsony a tápértéke. A következő fázisban ezért fogyasztásra szánt növényekkel is végrehajták majd a kísérletet.
