A növények is lehetnek gondos szülők

Egy mexikói kaktuszfaj tagjai például akár egy évig is őrizgetik magvaikat, és csak akkor bocsátják ki ezeket, ha kellően nedvesnek ítélik a környezetet.

A növények is lehetnek gondos szülők

Bár a növényvilágról általában az a benyomásunk, hogy sokkal passzívabb részese környezetének, mint az állatok, a növények valójában rendkívül sok eszközzel képesek alkalmazkodni az aktuális körülményekhez, és biztosítani maguk és utódaik túlélését. Akadnak például olyan kaktuszok, amelyek óriási víztartalékokat halmoznak fel a szárazabb időszakokra készülve, és vannak olyan növények, amelyek elképesztő távolságokba képesek eljuttatni utódaikat.

Egy nemrégiben publikált tanulmánybólújabb érdekesség derül ki a növényekkel kapcsolatban: egyes képviselőik emberi fogalmaink szerint is rendkívül gondos szülőkként viselkednek, ami meglepő lehet annak tudatában, hogy nem rendelkeznek idegrendszerrel. A Mammillaria hernandezii nevű aprócska kaktusz Mexikó száraz régióiban él, ahol a csapadék ritka és rendszertelenül érkezik. A mindössze 3 centiméter átmérőjű kaktusz tehát váltakozva nagy szárazságokon és nedves időszakokon megy át.

A növény különlegessége, hogy magvait nem bocsátja ki, ha a környezeti körülményeket nem ítéli megfelelőnek azok túléléséhez. A magok hosszú ideig, akár egy évig is az anyanövényben maradhatnak. Egy kutatócsoport nemrégiben összevetette, hogy az ilyen hosszú ideig őrzött magok mennyiben különböznek a növény azon magvaitól, amelyek rögtön kifejlődésük után kibocsátásra kerültek. Érdekes módon a régi magok sokkal jobb túlélési esélyekkel rendelkeznek, amint önálló életbe kezdenek, mint az anyanövény által egyáltalán nem őrzött magok.

Az idősebb magvakban speciális fehérjék jelenléte mutatható ki, amelyek segítenek a belőlük kifejlődő növényt abban, hogy adaptálódjon az esős és száraz időszakok váltakozásához. Úgy tűnik, hogy az anyanövényben őrzött magok megtapasztalják a környezeti stresszt, és megtanulják elviselni azt. Így kikerülve a valóságba jóval felkészültebben vágnak bele az életbe, mint a náluk fiatalabb magvak.

A vizsgálatokból az is kiderült, hogy az ilyen sokáig őrzött magvakat csak megfelelő mennyiségű víz jelenlétében bocsátják ki a növények, ahogy azt a kutatók korábban is sejtették, ám bizonyítani mindeddig nem tudták. Érdekes módon kibocsátást követően nem kezdődik meg rögtön az új növény önálló élete: az anyanövény egy időre megosztja gyökérzetét a fiatal kaktusszal, így a fejletlen gyökerekkel rendelkező szervezet a kezdetektől megfelelő mennyiségű tápanyaghoz jut.

A növényvilág számos tagja alkalmaz hasonló taktikát, vagyis magvait csak bizonyos környezeti körülmények fennállásakor bocsátja ki. Különösen gyakoriak az ilyen fajok azokon a területeken, ahol sokszor van erdőtűz. Ilyenkor nem az eső, hanem a tűz jelenléte az, amely megindítja a magvak kibocsátási folyamatát: az ilyen magok a tűz után közvetlenül kerülnek ki magházukból, és mivel a tűz elpusztította az erőforrásokért versengő kifejlett növényeket, kiváló túlélési esélyekkel vágnak bele életükbe.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward