A Mimas a Szaturnusz hóekéje

Az óriásbolygó hetedik holdja két új vizsgálat eredményei szerint kulcsszerepet játszik a gyűrűk közötti Cassini-rés létezésében és alakulásában.

A Mimas a Szaturnusz hóekéje

A Szaturnusz a Naprendszer számtalan más érdekessége között is kiemelt helyet foglal el ikonikus gyűrűrendszere miatt. A gyűrűk keletkezésével kapcsolatban sok a vita a tudományos körökben: egyes elméletek szerint ezek a bolygóval együtt keletkeztek, míg mások úgy vélik, hogy sokkal később jöttek létre, és a Naprendszer korához képest egészen friss képződmények. A Cassini űrszonda által gyűjtött adatok az utóbbi teóriát támasztják alá: ezek alapján ugyanis a gyűrűk anyaga legfeljebb 200 millió éves, de ennél sokkal fiatalabb is lehet.

Bár történetük bizonytalan, annyi világos, hogy a gyűrűrendszer anyaga nagyrészt vízjég, amelyben némi kőzettörmelék is kering. A struktúra kapcsán azért beszélhetünk gyűrűkről, mert a gyűrűrendszert rések szabdalják fel. A legnagyobb ezek közül az A és a B gyűrű között húzódó Cassini-rés, amely 4800 kilométer széles. Ennek keletkezésével kapcsolatban publikált nemrégiben két új tanulmányt is egy francia tudóscsoport.

Galéria megnyitása

A vizsgálatok szerint a gázóriás résen kívül keringő, Mimas nevű holdja alakítja ezt a struktúrát, és kulcsszerepet játszott abban, hogy a Cassini-rés ennyire kitágult. Lényegében arról van szó, hogy a Cassini-rés belső szélének részecskéi a Mimas egy pályaperiódusa alatt pontosan kétszer kerülik meg a Szaturnuszt. Ennek eredményeként a hold befelé, a bolygó felé nyomta a részecskéket. És mivel a Mimas sok más holddal ellentétben létezése nagy része során egyre közelebb került a Szaturnuszhoz, egyre beljebb tolta a Cassini-rés ezen szélét, szélesítve az űrt.

A teóriák szerint a Mimas keletkezése óta akár 9000 kilométerrel is beljebb vándorolhatott. Ennek oka valamiféle energiavesztés lehetett, amelyre egyelőre nincs magyarázatuk a kutatóknak. Annyi azonban bizonyos, hogy a Mimas története egy pontján újra kifelé kezdett vándorolni, így a Cassini-rés belső széle jelenleg egyre kijjebb tolódik. A szakértők szerint a rés 40 millió éven belül gyakorlatilag teljesen eltűnhet.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward