A Facebook anyavállalata, a META a korábbi pletykák szerint saját mélytengeri adatkommunikációs kábel lefektetésében gondolkodik, amelynek hossza a 40 000 kilométert is meghaladja majd, nyomvonala pedig olyan térségekben halad, ahol a lehető legkisebb problémát okozhatják az esetleges geopolitikai feszültségek. A jelek szerint a pletykák nagyjából pontosak voltak, ugyanis tényleg indul egy speciális projekt, ami mélytengeri adatkommunikációs kábel lefektetésével jár, viszont ennek összesített hossza nem 40 000 kilométer lesz, hanem még az 50 000 kilométert is meghaladja, viszont a pletykák által felvázolt nyomvonal nagyjából pontos volt.

A több milliárd dolláros tőkeberuházás, ami több év leforgása alatt valósulhat meg, hivatalosan a Project Waterworth nevet viseli, lényegében öt földrészt köthet össze, ennek során 50 000 kilométernél is nagyobb távot tesz meg végponttól végpontig. Az új projekt jóvoltából a META szeretné javítani az internetkapcsolatot az egyes földrészek között, illetve azt is szeretné biztosítani, hogy saját szolgáltatásai zökkenőmentesen elérhetőek legyenek.

Az elmúlt időszakban több olyan incidens is történt, amelyek során „véletlenül” kár keletkezett a mélytengeri adatkommunikációs kábelekben, illetve egyes esetekben a mellettük futó elektromos kábeleket is megrongálták azok a figyelmetlen teherhajó-kapitányok, akik „elfelejtették” felhúzni a horgonyt. Érdekes egybeesés, hogy Kínában éppen az elmúlt évek folyamán szabadalmaztattak olyan horgonyszerű eszközöket, amelyek a mélytengeri kábelek gyors és hatékony átvágásában segítenek. Ez kettős célt szolgál: egyrészt vészhelyzetben vagy háborúban el lehet vágni a kommunikációs kapcsolatokat, másrészt viszont lehet gondoskodni arról is, hogy az illegálisan lefektetett kábelek működésképtelenné váljanak.

A META döntésében alighanem ezek az incidensek is szerepet játszottak, hiszen a fokozódó geopolitikai feszültségek miatt nincs kizárva, hogy a jövőben is előfordulnak majd hasonló „balesetek”, amelyek akár nagyobb kárt is okozhatnak, mint az eddigiek. A Project Waterworth révén ezek hatásait próbálják csökkenteni azzal, hogy javítják az egyes földrészek közötti adatkapcsolatot: a kábel az Amerikai Egyesült Államok keleti partjáról indul, Dél-Amerikai keleti partjánál lesz az első állomása, majd halad Afrika déli csúcsa felé, onnan Indiába veszi az irányt, ahonnan Ausztrália észak-keleti csücskébe indul, végül pedig az Amerikai Egyesült Államok Nyugati partjához érkezik meg.

Ez már nem az első eset, hogy mélytengeri adatkommunikációs kábelek fektetésében részt vesznek: a META szerint az elmúlt évtizedben összese 20-nál is több mélytengeri kommunikációs kábel fektetésében vállaltak szerepet különböző partnerkapcsolatok keretén belül. Ezek között a kábelek között olyanok is voltak, amelyek 24 pár optikai szálból álltak, miközben nagy általánosságban 8 és 16 pár közötti számban szokás optikai szálakat alkalmazni az efféle infrastruktúráknál.

A Project Waterworth esetében szintén 24 pár optikai szálat rejt majd a kábel, amelynek lefektetése során több innovációt is bevetnek. A mélytengeri adatkommunikációs kábelek akár 7000 méter mélyre is kerülhetnek a tengerszinttől mérve, a partok közelében pedig, ahol nincsenek olyan mélyen, és ahol nagy kockázatot jelent egy esetlege horgony általi átvágás, új védelmi mechanizmusokat használnak.

Az új kábelre azért is szükség van, hogy segítsen az AI-hoz kapcsolódó infrastruktúra kiszolgálásában és a fejlődés dinamikájának fenntartásában is. A gépi tanulás és a generatív AI a vállalat szerint forradalmi újításnak minősül a fejlődés tekintetében, igaz, a különböző iparágak és üzletágak még mindig csak próbálják feltérképezni, mi mindenben segítheti őket az MI, és hogyan használhatnák fel a lehető leghatékonyabban annak érekében, hogy működésüket segítse és extra bevételt hozzon a konyhára.

Az efféle infrastruktúrákat idővel egyre inkább védeni fogják a szabotázsokkal szemben, ahogy azt a NATO is teszi a legújabb program keretén belül.

-