Az elmúlt hónapok folyamán több olyan incidens is történt, amelyek során mélytengeri kommunikációs kábeleket vágtak el, az akciók mögött orosz és kínai kereskedelmi hajók bújtak meg, amelyek a hivatalos közlés szerint „véletlenül” lent hagyták a horgonyukat, azzal szakították el a szóban forgó kábeleket. Az esetek körül sok volt a furcsaság, egyes vélemények szerint messze nem balesetekről, hanem szándékos rongálásról van szó, igaz, a hivatalos narratíva már sokkal-sokkal óvatosabban fogalmaz.

A Newsweek munkatársai szerint a kínai Lishui University kutatócsapata az elmúlt évek folyamán egy meglehetősen érdekes eszközt fejlesztett ki, amelyet aztán 2020-ban szabadalmaztattak is. Az eszköz lényegében egy vontatható kábelvágó megoldás, amit nagyobb hajók után kötve hatékonyan és olcsón lehet alkalmazni. Ez a fejlesztés egy korábbi szabadalomra épül, ami a 2000-es évek folyamán született, ám azt már a State Oceanic Administration of China (SOA) kutatói fejlesztették ki a dél-kínai tenger térségében, és az óceáni vontatható vágóeszköz nevet adták neki. A két fejlesztéssel kapcsolatban azóta sem érkeztek hírek, az őket leíró szabadalmakat látszólag fiókba tették és nem használták fel.

A szabadalmak fényében teljesen más megvilágítás alá esnek azok az események, amelyek az elmúlt hónapok folyamán történtek. Legutóbb, január első hetében például a Trans-Pacific Express Cable System sérült meg, ami Tajvant kapcsolja össze az Amerikai Egyesült Államok keleti partjával, Japánnal, Dél-Koreával, illetve Kínával, azaz egy meglehetősen fontos infrastruktúra gerincét képezi.

A kínai kutatók egyébként azt is elárulták, milyen motiváció bújt meg a speciális vontatható vágóeszköz kifejlesztése mögött. Szerintük a technológia fejlődésével egyre több és több mélytengeri kommunikációs kábel kerül az óceánok és a tengerek fenekére, ám előfordulhat, hogy bizonyos vészhelyzetekben és veszélyhelyzetekben ezeket a kábeleket el kell vágni. A hagyományos módszerek szerintük körülményesek, hiszen először be kell azonosítani a kábel helyét, majd szabaddá kell őket tenni, ami földmunkát követel, majd gondoskodni kell az átvágásról. A folyamat rendkívül komplex, nagyon sok drága eszközt igényel, valamint a munka elvégzésének költsége is meglehetősen magas. Éppen ezért olyan módszert kerestek, amivel sokkal gyorsabban és sokkal alacsonyabb költségek mellett lehet megvalósítani ugyanezt a célt, vagyis a kábelek átvágását.

A technológiát persze eredetileg az illegálisan lefektetett mélytengeri kábelek semlegesítésére fejlesztették ki, de ez nem lehet akadálya annak, hogy szükség esetén legálisan lefektetett, bizonyos országok kommunikációját biztosító mélytengeri adatkábeleket is semlegesítsenek vele. A globális adatkommunikációnak mintegy 95%-a zajlik mélytengeri kommunikációs kábeleken keresztül, vagyis az infrastruktúra meglehetősen fontos, plusz ezek mellett a kábelek mellett sokszor egyéb vezetékek is futnak, amelyek például árammal látnak el bizonyos térségeket.

A szakemberek szerint az efféle technológiák létezése mindenképpen aggasztó, nemcsak azért, mert hatékonyan lehet bevetni őket a mélytengeri adatkábelek ellen, hanem azért is, mert véletlenszerűen működhetnek, vagyis nemcsak azt a kábelt vághatják el, amit célba vettek velük – vagyis nem teljesen pontosak. Ezek a szabadalmak tovább erősítik azt a feltételezést, hogy az elmúlt időszakban végrehajtott kábel-átvágások nem véletlenszerűek voltak és nem balesetek eredményeként került rájuk sor. (Talán így tesztelik, nyugati kábelek ellen is hatékonyan működik-e a szabadalom?)

A hír Tajvan számára különösen aggasztó, hiszen az ország egy szigeten fekszik, a többi térséggel mélytengeri kommunikációs kábeleken keresztül tud kommunikálni, amelyeket a fentebb említett kínai kábel-átvágó technológiával viszonylag könnyen és gyorsan működésképtelenné lehet tenni. A nemzetközi vizeken egy ilyen akciót akár civil hajókkal is végre lehet hajtani, amelyeknél a regisztrációval trükközve azt is meg lehet oldani, hogy nehéz legyen kideríteni, milyen tulajdonban is vannak – vagy éppen szándékosan félre lehet vezetni az eseményt vizsgáló hatóságokat.

A NATO közben már szervezi a mélytengeri kommunikációs kábelek védelmét, de az efféle törekvések jellemzően több éves átfutási idővel rendelkeznek, ami alatt sok minden megtörténhet…