Az utóbbi időszakban több „baleset” is érte az egyes tenger alatti kommunikációs kábeleket. Ezek a kommunikációs kábelek jellemzően földrészeket, illetve különböző partok mentén található országokat kapcsolnak össze és rendkívül fontos szerepet töltenek be a globális kommunikáció fenntartásában, éppen ezért az üzemeltetők jellemzően alkalmaznak némi redundanciát, vagyis egy-egy térséget nem egy, hanem több ilyen mélytengeri kábel is összekapcsol.
Pont ennek, azaz a redundanciának köszönhető az, hogy az elmúlt hetekben nagy port kavart esemény, amelynek során rögtön két ilyen mélytengeri optikai kábel is megsérült, nem okozott észrevehető fennakadást az adott térségek kommunikációjában. A jelenséget persze így sem érdemes fél vállról venni, hiszen baleset ide vagy oda, egy esetleges háborús konfliktus alkalmával már célzottan támadhatják az egyes felek a kommunikációs infrastruktúra mélytengeri komponenseit, amelyek nagyrészt védtelenek a szabotázsokkal szemben.
A NATO vezetése pont a korábbi események miatt döntött úgy, felállítanak egy speciális flottát, ami drónokból áll, és amelynek elsődleges feladata az lesz, hogy megfigyelje azokat a térségeket, ahol a mélytengeri kommunikációs kábelek futnak. A NATO-erők és képességek fejlesztéséért felelős Pierre Vandier admirális, a Szövetségesek Legfelsőbb Parancsnoka a kezdeményezés kapcsán azt a példát hozta fel, hogy az új flotta olyan lesz, mint a közvilágítás lámpákon elhelyezett CCTV kamerarendszer komponensei, amelyek segítenek a városok problémák megfigyelésében, és az egyes eseteket körülményeit bizonyítékként rögzítik is. Az aktuális technológia révén ezt a rendszert a tengereken is lehet alkalmazni a drónok, illetve jelen esetben az USV-k, azaz a pilóta nélküli felszíni hajók révén. Ezzel a módszerre a szövetségesek folyamatosan szemmel tarthatnák a kritikusan fontos kommunikációs infrastruktúra komponenseit, napi szinten láthatnák, rendben van-e minden.
A technológia nem új, ennek fejlesztésén az Amerikai Tengerészet Ötödik Flottája, amely a Közép-Keleten helyezkedik el, már 2021 óta dolgozik. Ehhez a fejlesztőmunkához külön munkacsoportot is létrehoztak, ami a TF 59 nevet viseli, és ami azon is dolgozik, hogy a drónokat és a mesterséges intelligenciát kombinálva hatékony megfigyelő rendszereket hozzon létre. A munka részeként most létrejött a TF 59.1-es munkacsoport is, ami egy kisebb csoportot alkot a nagy egységen belül, amelynek feladata a beszállítók, azaz a védelmi ipart kiszolgáló cégek által készített rendszerek tesztelése és frissítése annak érdekében, hogy az eszközök készen álljanak a bevetésre.
A NATO vezetősége szerint az Ötödik Flotta által használt platformokhoz hasonló eszközöket lehetne bevetni a mélytengeri kommunikációs kábelek megfigyelésére is, ám ebben az ügyben elég sok még a teendő, igazából előkészítési fázisban van a projekt. Mivel meglévő rendszert alakítanak át és helyeznek üzembe a feladatra, erősen valószínű, hogy 2025. júniusára sikerül elindítani a flottát, pont akkoriban, amikor a következő NATO konferencia esedékes lesz. A későbbi tervek között szerepel az is, hogy egy másik flottát is beüzemeljenek, ami viszont már nem felszíni, hanem víz alatti eszközökből áll majd – lényegében személyzet nélküli mini tengeralattjárókat készítenének.
A kommunikációs infrastruktúra védelme azért is fontos, mert a beszámolók esetén egy esetleges fegyveres konfliktus kirobbanásakor Oroszország stratégiai célpontoknak tekintené az internetet, a GPS hálózatot és a kommunikációs lehetőségeket biztosító infrastruktúrát, így ennek komponensei ellen csapásokat hajtanának végre. A nyugati kommunikációs infrastruktúra elgáncsolása stratégiai előnyöket jelenthetne az oroszok számára, már amennyiben sikerül megfelelően kivitelezni a támadásokat. A NATO az új projekttel is próbálja elérni, hogy ilyesmire minél kisebb eséllyel kerülhessen sor.
Közben a Meta szakemberei azt tervezik, hogy saját mélytengeri optikai kábeleket fektetnek le, ami a geopolitikailag különösen feszült térségeket elkerülve. Az új projekt keretén belül kiépített mélytengeri kommunikációs kábel közel 40 000 kilométer hosszan fut majd, ezzel összekötve számos kontinenst és térséget.
