A Meta, a Facebook anyavállalata, amely egyéb fontos és népszerű szolgáltatásokért is felel, amelyek között az Instagram, a WhatsApp, illetve a Threads is jelen van, egy igencsak ambíciózus tervet dédelget, amit alighanem valóra is váltanak az elkövetkező évek folyamán. Maga a Meta számos egyéb hasonló optikai kábelben is résztulajdonos, ezek közé tartozik az Amite, az Echo, a Havhingsten, a Bifrost, a 2Africa és az Anjana is, ám hamarosan egy saját tengeralatti optikai kábelt is beüzemelhet, ami közel 40 000 kilométer hosszú lesz, és olyan térségekben halad majd, ahol nem igazán kell tartani szabotázsoktól és geopolitikai feszültségektől. Az extra kerülőknek köszönhetően a késleltetés romlik egy picit a normál útvonalakon elérhető értékekhez képest, de ennyit valószínűleg bőven megér majd a biztonságos és stabil működés.
Manapság egyre több támadás éri a tengeralatti optikai kábeleket, amelyek földrészek és országok között húzódva biztosítják a folyamatos, nagy sávszélesség és alacsony késleltetés mellett történő stabil elérést. Gondoljunk csak a Vörös-tenger környékén kialakult geopolitikai feszültségre, ami „puskaporos hordóként robbant” nemrégiben, és ami miatt egy időre kiesett a térségben húzódó AAE-1-es tengeralatti optikai összekötő kábel a globális információhálózat vérkeringéséből. Az elmúlt hetekben a Balti-tenger térségében futó optikai kábelek is megsérültek, amikor egy kínai teherhajó „véletlenül” leengedett horgonnyal tett meg mintegy 180 kilométert, és „véletlenül” a pozícióját mutató transzponder is deaktiválódott az esemény idején. Az eset során a Németország és Finnország, illetve a Svédország és Litvánia között húzódó optikai kábel sérült meg, ám ezek részleges kiesése sem okozott felfordulást, hiszen számos egyéb kábel is biztosítja a zavartalan forgalmat, azaz van némi redundancia a rendszerben.
A Meta saját tengeralatti összekötő kábele a „W” nevet kapja majd, becsült hossza 40 000 km lesz, vagyis hasonlóan hosszú lesz, mint a SAE-MW-WE 3, ami Délkelet-Ázsiát, a Közép-Keletet, illetve Nyugat-Európát köti össze, hiszen az a kábel 39 000 kilométer hosszú. A Meta viszont más térségekben „húzza el” a kábelt, az ugyanis az Atlanti-óceánon, az Indiai-óceánon, illetve a Csendes-óceán térségén haladhat át. Fontos csomópont lesz Dél-Afrika, illetve India is, ami igazából érthető, hiszen ezek a térségek kulcsfontosságúak a növekedés szempontjából is, már ami a digitális platformok terjeszkedését illeti. Dél-Afrikába az Amerikai Egyesült Államok keleti partja felől érkezik a kábel, Virginia Beach környékéről, míg Indiából Ausztráliába és a Pacifikus térségbe halad, ahonnan az Amerikai Egyesült Államok nyugati partjaihoz érkezik meg, valószínűleg Grover Beach környékére. A „nyomvonal” egyelőre nem végleges és nem is hivatalos, de a koncepció lényegében a fentiek szerint alakul majd.
A kifejezetten hosszú mélytengeri optikai kábel javítani fogja a globális internetelérést, illetve annak stabilitásához és az egyre növekvő digitális tartalomfogyasztás zökkenőmentes kiszolgálásához is hozzájárul majd. Ez persze nem lesz egy olcsó projekt, ugyanis a tervek szerint mintegy 10 milliárd dolláros költséget jelenthet a kivitelezése.
