A Mars lassan széttépi nagyobbik holdját

A Phobosz barázdái egy új elemzés szerint kezdődő törésvonalak lehetnek, a hold ugyanis annyira közel kering bolygójához, hogy az fokozatosan szétcincálja.

A Mars lassan széttépi nagyobbik holdját

Meg vannak számlálva a Phobosz napjai a szakértők szerint, a Mars nagyobbik holdját ugyanis lassan széttépiaz anyabolygó árapályhatása, legalábbis erről tanúskodnak az égitest felszínén megfigyelhető jellegzetes barázdák. A hold létét enélkül is komoly veszély fenyegeti, mivel az mindössze 5760 kilométerre kering a Mars felszínétől, vagyis több mint hatvanszor közelebb van bolygójához, mint a Hold a Földhöz. Ennek következtében az égitest egyre közelebb kerül a vörös bolygóhoz, becsapódni azonban nem fog abba, mivel még mielőtt erre sor kerülhetne, darabokra tépi a Mars gravitációja.

Az 1970-es években a Mariner‒9 és a Viking-űrszondák feltárták, hogy a leghosszabb tengelye mentén 27 kilométeres marsi hold felszínét több helyen is 100‒200 méter széles, párhuzamos barázdák borítják. A szakértők ezekről eredetileg úgy hitték, hogy ezek egy ősi becsapódás nyomán létrejött repedések lehetnek, 2008-ban azonban, a Mars Express látogatásának köszönhetően kiderült, hogy nagy valószínűséggel nem erről van szó.

A szonda ugyanis feltárta, hogy a Phobosz nem tömör szerkezetű, hanem egy halom törmelékből áll, amelyet egy 50‒100 méter vastag sűrű porréteg tart egyben. A hold tehát viselkedését tekintve nagyon hasonlít egy babzsák-figurára: könnyen deformálódik, és kérgének köszönhetően komoly becsapódások esetén is egyben marad.

Az új ismeretekből kiindulva Terry Hurford, a NASA kutatója modellezte a Phoboszra ható árapályerőket, és számításai szerint a szondák által megfigyelt barázdák többsége pontosan a legnagyobb igényvételnek kitett részeken sorakozik. A kutató szerint a barázdák a szétszakadás első jelei. A Phobosz ugyanakkor nincs közvetlen veszélyben, és ha csak nem történik valami váratlan, néhány millió évig még biztosan bírni fogja strapát, mondja Hurford.

A hold várható élettartamával kapcsolatban nem könnyű jóslatokba bocsátkozni, hiszen senki sem tudja, hogy mennyire erős és flexibilis a külső réteg. Ahhoz hogy ez kiderüljön, mintát kellene venni belőle, teszi hozzá a kutató. Egy ilyen vizsgálat azért is izgalmas lenne, mert kideríthetné, hogy egyáltalán hogyan jöhetett létre egy ilyen különös szerkezetű égitest. Az eredmények Alekszandr Bazilevszkij orosz geológus szerint is nagyon érdekesek, mert valóban elképzelhető, hogy a különös barázdák kezdődő törésvonalak. Ez azt is megmagyarázná, hogy egyesek ezek közül miért keresztezik egymást, mondja a szakértő.

A Phobosz a Mars fölött

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward