Az elmúlt néhány száz évben minden áprilisban egy aprócska kisbolygó bukkant fel a Föld közelében. A mindössze 41 méter átmérőjű Kamoʻoalewa (korábbi nevén 2016 HO3) annyira apró, hogy az elmúlt évtizedek egyre jobb távcsöveivel is 2016-ban detektálták először, és csak 2019-ben került be hivatalosan az ismert kisbolygók katalógusába.

Egy csillagászcsoport tagjai nemrégiben a Large Binocular Telescope nevű arizonai távcsővel vizsgálták az égitestet, és ennek során úgy találták, hogy a kisbolygóról visszaverődő fény színképe egyezik a NASA Apollo-küldetései során vizsgált holdkőzetek spektrumával. Ez pedig erős indikátora lehet annak, hogy a Kamoʻoalewa a Hold anyagából keletkezett. Benjamin Sharkey, a kutatás vezetője, az Arizonai Egyetem kutatója elmondása szerint minden más ismert Földhöz közeli aszteroida spektrumával összevetették az új színképet, és egyetlen hasonlót sem találtak.

A Kamoʻoalewa nem a Mars és a Jupiter közötti Kisbolygóövben kering, hanem a Föld egy úgynevezett kváziholdja, amely Nap körüli pályán halad ugyan, de ez a pálya közel esik a Föld pályájához. A kisbolygót a hawaii PanSTARRS teleszkóppal fedezték fel, és Sharkey és kollégái szinte azóta vizsgálják tulajdonságait és kutatják eredetét. Az utolsó méréseket idén tavasszal végezték, az égitest aktuális földközelsége idején.

Galéria megnyitása

A vizsgálatok alapján, ahogy már említettük, az égitest szinte pontosan úgy veri vissza a fényt, mint a holdkőzetek. De a kisbolygónak más tulajdonságai is vannak, amelyek különlegessé teszik a többi Föld közeli aszteroida közt, ilyen például a pályája, amely már önmagában is szokatlan. A kutatók modelljei szerint a jelenlegi pályát 500 évvel ezelőtt foglalta el az égitest, és még legalább 300 évig ezen marad.

A szakértők azt is vizsgálják, hogyan kerülhetett erre a pályára a Kamoʻoalewa, ha valóban a Hold anyagából keletkezett, és hogy egyáltalán mikor szakadhatott ki az anyaégitestből. Az valószínűnek tűnik, hogy ha tényleg holdi eredetű, akkor sokkal frissebb keletkezésű, mint a „mezei” aszteroidák, amelyek többsége a Naprendszer formálódásának idején keletkezett, és azóta alig változott, mondják a szakértők.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

15 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
lucskossnyillass
lucskossnyillass
2021. nov. 18. 10:09
#2

Feltételezésen alapuló cikk ez is. "Lehet".
Aztán vagy úgy volt, vagy nem!
És még a Bibliát mondják valótlannak a tudományvallás rajongói.

gturke
gturke
2021. nov. 19. 18:40

@Szefmester Egy kis segítséget kérek, a tűzeső az még megvan, hogy  Lótra gondolsz Szodomában, de mi ez a sültcsirke? 2g1cup? Bocs nem merem beírni a keresőbe, nehogy aztán kijöjjön a PartyVan.

gturke
gturke
2021. nov. 17. 13:53
#1

A 12. században elvileg történt egy durva becsapódás a Holdba amit a korabeli krónikák feljegyeztek, annak következtében kiszakadhatott belőle egy ekkora darab.

Cristoal
Cristoal
2021. nov. 19. 15:19

@gturke  Feltételezés vagy elfogadott igazság

Vissza az oldal tetejére