Az amerikai-ausztrál kutatócsoport tagjai két nagy adathalmazt használtak kutatásuk során. Az egyik egy ikerkutatás volt, amely azt mutatta, hogy az európai ősökkel rendelkezők körében egyes ízek érzékelése és bizonyos génvariások jelenléte között kapcsolat van. Egy konkrét allél hordozói például keserűbbnek érzékelik a koffein ízét, míg egy másik génváltozat hordozói a kinint, egy harmadiké pedig a propiltiouracil nevű gyógyszer keserűségét érzékelik erősebben, mint a többiek.
A kutatócsoport ezt követően egy másik adatsort is megvizsgált: egy brit kutatás keretében 2006–2010 között több százezer, 37–73 év közötti alanytól gyűjtöttek egészségügyi és genetikai információkat, valamint életmóddal kapcsolatos adatokat is, például hogy ki hány csésze kávét vagy teát iszik meg naponta. A szakértők ezen adatok elemzése alapján úgy találták, hogy a koffein keserűségét fokozottabban érzők hajlamosabbak több kávét inni, míg a kininre és a propiltiouracilre érzékenyebbek kevesebb koffeint fogyasztanak.
A teaivás esetében ugyanakkor fordított tendenciát figyeltek meg, bár az összefüggések jóval kevésbé bizonyultak erősnek. Ennek a kutatók szerint az lehet az egyik oka, hogy a tea íze kevésbé intenzív, ami a keserűséget illeti.
Még érdekesebbnek bizonyultak azok az elemzések, amelyek a „kávéfüggőség” genetikai összefüggéseit vizsgálták. Míg a vizsgált allélok az kávébevitel átlagos napi növekedésére csak kis hatással vannak (0,15 csészével növelik a fogyasztást), a vizsgálatok szerint a koffein ízére érzékenyítő génváltozat hordozói 20 százalékkal nagyobb eséllyel válnak komoly kávéfogyasztóvá, vagyis isznak meg napi négy csészével vagy még többel az italból. A kutatók egyúttal arra is rájöttek, hogy a propiltiouracilre érzékenyek körében jelentősen alacsonyabb az alkoholisták aránya.
Az eredmények szempontjából az is érdekes, hogy mivel az ember és más fajok alapvetően ösztönösen kerülik a keserű ízeket, a kávékedvelés esetében a tanulás is bizonyosan nagy szerepet játszik a viselkedés alakulásában. A szakértők szerint valami olyasmiről lehet szó, hogy mivel a kávé keserű ízének tulajdonítjuk az ital élénkítő hatását, felülemelkedünk az ösztönös viszolygáson, és célzottan keressük a keserű ízeket.
