A futóegerek felelhetnek a legnagyobb pestisjárványokért

A pestis ismétlődő felbukkanása a középkori Európában a szakértők szerint nem a patkányokhoz, hanem az ázsiai éghajlati változásokhoz és a futóegerekhez köthető.

A futóegerek felelhetnek a legnagyobb pestisjárványokért

A patkányok rossz hírneve a legújabb tudományos eredmények tükrében talán nem teljesen megalapozott, ugyanis úgy tűnik, hogy elsődlegesen nem ez utóbbiak, hanem a Közép-Ázsiában honos futóegerek voltak a felelősekaz ismétlődő és elhúzódó európai pestisjárványokért, köztük az 1347−1350 között tetőző, emberek millióit elpusztító fekete halálért.

A járványokat a kutatók többsége szerint a Yersinia pestis nevű baktérium okozta, amelynek elsődleges gazdaállatai a bolhák, ez utóbbiak pedig főként különféle rágcsálókon, köztük a házi patkányokon tenyésznek. A betegség többször is felütötte fejét Európában, a második és legpusztítóbb járvánnyal kapcsolatban azonban máig rengeteg a megválaszolatlan kérdés. A szakértők sokáig úgy gondolták, hogy a fertőzés Ázsiából a selyemúton át érkezett a Krím-félszigetre, onnan pedig a kereskedőhajókon élő patkányok révén jutott el a kontinens különböző régióiba. A pestis ismétlődő megjelenéseivel kapcsolatban pedig úgy gondolkoztak a szakértők, hogy az a fertőzött, Európába megbújó patkánypopulációkból került át időről időre az emberre.

Nils Christian Stenseth, az Oslói Egyetem kutatója és kollégái azonban egy másik rágcsálócsoportot, a közép-ázsiai régióban élő futóegereket gyanúsítják a járvány terjesztésével. A szakértők összesen 4119 történeti forrást elemezteka pestisjárványokkal kapcsolatban, és úgy találták, hogy ezek többsége egymás közelében robbant ki és nagy biztonsággal egymáshoz kapcsolható. Azonosítottak ugyanakkor 61 olyan járványt is, amelyek mindegyike a nagyobb kikötőkből indult ki.

A kutatócsoport az 1346−1837 közötti időszakban 16 olyan évet azonosított, amikor a pestisbaktérium szinte bizonyosan kívülről érkezett meg Európába, vagyis nem az eleve ott lévő patkányoktól vagy emberi betegektől indult ki a járvány, hanem az ismét Ázsiából származott. A kérdéses évek éghajlati adatait is megvizsgálták a kutatók, és úgy találták, hogy a járványok nem hozhatók összefüggésbe az európai évgyűrűadatokkal, az ázsiaiakkal viszont annál inkább.

A jelek szerint a pestis akkor kötött ki újra Európában, amikor Ázsiában a szokásosnál melegebb éveket hirtelen lehűlés követte. A járvány az ilyen időszakok után szinte óramű pontossággal 15 évvel mindig megérkezett Európába, így a betegség terjedése valószínűleg nem az európai patkányokhoz, hanem az ázsiai rágcsálókhoz köthető.

„A melegebb időjárás fokozza a bolhák aktivitását, így azok hatékonyabban terjesztik a betegséget egyedről egyedre” – mondja Stenseth. „Korábbi vizsgálataink során megmutattuk, hogy az évi átlaghőmérséklet 1 Celsius fokkal való megemelkedése megduplázza a pestises egyedek arányát az ázsiai rágcsálópopulációkban.”

A meleg időszakokban a rágcsálók is fokozottabban szaporodnak, vagyis létszámuk megnő. Amikor aztán eljönnek a hidegebb évek, a futóegerek pusztulni kezdenek, a bolhák pedig arra kényszerülnek, hogy új gazdaszervezeteket találjanak maguknak, például tevéket vagy embereket. Stenseth kutatócsoportja szerint a 15 éves csúszást az ázsiai időjárási változások és az európai járványok közt az okozta, hogy a betegség három lépésben jutott el a kontinensre. Az első néhány évben a bolhák új gazdaszervezetet találtak maguknak, majd ezeket „meglovagolva” megkezdték útjukat nyugat felé, hogy aztán a kikötőkbe eljutva járványokat robbantsanak ki az európai városokban.

Ennek a folyamatnak a leghosszabb szakaszát maga az utazás tette ki, amelyben szinte biztosan nagy szerepet kaptak a tevék, amelyek a futóegerektől átvéve a bolhákat továbbadták azokat az embereknek. Ez az elmélet azt is megmagyarázhatja, hogy az olyan országok, mint például Norvégia, ahol a középkorban nem nagyon voltak patkányok, hogyan szenvedhettek el mégis ismétlődő pestisjárványokat.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward