A féregnyúlványból eredhet a Parkinson-kór

Egy friss kutatás szerint a szerv eltávolítása 20 százalékkal csökkenti a betegség kialakulásának esélyét.

A féregnyúlványból eredhet a Parkinson-kór

Egy amerikai kutatócsoport egy nagy svéd adatbázis elemzése alapján jutott arra a következtetésre, hogy összefüggés van a féregnyúlvány és a népesség kevesebb mint egy százalékát érintő idegrendszeri kór között. A felfedezés óriási segítséget jelenthet a sok szempontból rejtélyes betegség minél hatékonyabb megelőzésében.

A Parkinson-kór tüneteinek javát az agyban felhalmozódó fehérjeplakkok okozzák. Ezek az úgynevezett Lewy-testek a középagyi feketeállományban, egy fontos jutalom- és mozgásközpontban alakulnak ki. A plakkok elpusztítják az idegsejteket, és a betegségre jellemző remegést és egyéb izomproblémákat okoznak. A Parkinson-kórral diagnosztizáltak várható élettartama jelentősen lerövidül, és utolsó éveikre rendszerint annyira leromlik az állapotuk, hogy egyedül nem képesek ellátni magukat.

A betegségről ugyanakkor évek óta úgy sejtik a kutatók, hogy az már évtizedekkel az első fizikai tünetek megjelenése előtt is ott bujkál a testben. Az utóbbi évtizedek kutatásai nyilvánvalóvá tették, hogy a Parkinson-kór nem egyszerűen egy mozgászavarral járó betegség, hanem a nem motoros funkciókra is kihat, mondja Viviane Labrie, az új eredményekről beszámoló tanulmány egyik szerzője. Így az első tünetek sem a mozgásban, hanem az emésztő- és kiválasztórendszerben észlelhetők: a betegeknek rendszerint évekkel a diagnózis előtt olyan problémáik vannak, mint a gyakori szorulás vagy a sűrű vizelési kényszer.

Ezen első ismert tünetek miatt a kutatók közül egyre többen vélik úgy, hogy a betegség valószínűleg nem is az agyból ered, és a Lewy-testek kialakulása is csak következménye, nem pedig elsődleges okozója a kórnak. Labrie és társai erre alapozva kezdték vizsgálni az emésztőrendszert, különös tekintettel a Lewy-testeket felépítő alfa-szinuklein metabolizmusára, ez a fehérje ugyanis az idegek mentén képes a belekből az agyba jutni.

Galéria megnyitása

Az már korábbi vizsgálatok során kiderült, hogy a féregnyúlványban nagy mennyiségben van jelen ez a fehérje. A vakbél ezen része fontos szerepet játszik az emésztőrendszer immunszabályozásában: monitorozza és felismeri a betegségokozó mikrobákat, és mozgósítja a védekező rendszert, ha arra szükség van, mondja Labrie. Az alfa-szinuklein féregnyúlványbeli jelenlétén túl azonban a megelőző vizsgálatoknak nem sikerült tényleges összefüggéseket kimutatniuk a szerv és a Parkinson-kór kialakulása között.

Labrie és társai azonban rájöttek, hogyan mutathatják ki, hogy van-e kapcsolat a féregnyúlvány és az agy megbetegedése között. Egy 1,7 millió ember egészségügyi adatait tartalmazó svéd adatbázist elemeztek, amelyben egyes páciensek kórtörténete 50 évre visszamenőleg szerepel. Mivel a vakbélműtét meglehetősen gyakori beavatkozásnak számít, a kutatók fogták az adatokat, és megnézték, hogy azok között, akiknek megvan a férgenyúlványuk és azok között, akiknek nincs, hogyan alakul a Parkinson-kór előfordulása.

Az eltérés pedig szignifikánsnak bizonyult: az adatok alapján a féregnyúlvány eltávolításával 20 százalékkal csökken a Parkinson-kór kialakulásának valószínűsége. És azoknál, akiknél a vakbélműtét ellenére mégis kialakult a betegség, a diagnózis átlagosan több mint három évvel későbbre tolódott, ami azt sugallja, hogy a mozgásrendszert érintő tünetek ennyivel később jelentkeztek. Furcsa módon az eredmények megerősítettek még egy érdekes, korábban megfigyelt trendet is: a vidéki lakosság esetében nagyobb a kockázata a Parkinson-kór kialakulásának, mint a városokban. Az is kiderült ugyanakkor, hogy a vidékiek esetében a féregnyúlvány eltávolítása nagyobb mértékben csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát, mint a városiaknál.

A szakértők szerint az majdnem bizonyos, hogy nem egyedül a féregnyúlvány okozza a betegséget. A szervben ugyanis mindannyiunk esetében jelen vannak az alfa-szinukleinek, a komolyabb tünetek azonban csak akkor jelentkeznek, ha ezek eljutnak az agyba, ami a populáció kevesebb mint egy százalékánál következik be. És hogy ezt mi váltja ki, az egyelőre rejtély, de a városi-vidéki lakosság körében megfigyelt eltérések alapján úgy tűnik, hogy valamiféle környezeti tényező is közrejátszhat a folyamatban.

A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a féregnyúlvány eltávolítása nem jelent gyógyírt a betegség előrehaladott állapotára. A megelőzésben és a korai stádium kezelésében ugyanakkor segíthet, feltéve, ha az első bélrendszeri vagy más kezdeti tünetek alapján sikerül a fehérjék agyba jutása előtt elcsípni a kórt.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap