Nagyon sok IT vállalat állt már be a háborút ellenzők sorába, és tiltotta meg különböző termékek és szolgáltatások forgalmazását, használatát. A DJI helyzete azonban egészen más, mint akár mondjuk a közösségi platformoké, hiszen a drónjait konkrétan harcászati célokra is használták. A vállalattól sokan gyorsabb reakciót vártak, de most már elhatározta magát a háborúellenesség pártján.
A DJI nem egyszerűen az oroszok szankciójáról határozott, hanem úgy döntött, hogy kompletten hátra hagyja a háborús övezetet, ér a továbbiakban Ukrajnának sem fog eladni termékeket amellett, hogy nem üzletel tovább Oroszországgal. A kínaiak teljesen leállítják a támogatásukat a két országban addig, ameddig a jelenleg helyzet nem mutat enyhülést. Szóval nemcsak, hogy az új drónoknak az értékesítését szünetelteti, az aftersales támogatást is leállítja az aggályok miatt.
Érdekessége a mostani ügynek, hogy ezzel lényegében a DJI lett az első kínai vállalat, aki szankcióról határozott. De a DJI nem siette el ezt a dolgot, ugyanis a háború kezdete óta nyilvánvaló volt, hogy a drónjait használják a katonai agresszióban, méghozzá a lehető legtöbb módon. Nemcsak felderítésre, hanem az ukrán célpontoknak a megtalálására is az AeroScope eszköznek a bevetésével. A DJI már így is sok kritikát kapott, valószínűleg csak az oroszok letiltásával sem lett volna sokkal jobb a helyzete, ezért dönött úgy, hogy mindkét féllel szemben egyenlő bánásmódot alkalmaz.
A DJI nem konkrétan az orosz agresszió ellen lép fel, hanem az ellen, hogy a drónjait bármilyen módon harcászati célra használják fel.
„A DJI nem azért hozta meg ezt az intézkedést, hogy bármely ország felett pálcát törjön, hanem azért, hogy az elveink mellett kiálljon. A DJI elítéli, ha drónjainkat arra használjuk, hogy kárt okozzanak, és ideiglenesen felfüggesztjük az értékesítést ezekben az országokban, hogy segítsünk biztosítani, hogy senki ne használja a drónjainkat harcászatra” – mondta Adam Lisberg, a cég szóvivője.
A jelentések szerint főleg az ukrán oldalon volt arra példa, hogy a drónokat rögtönzött fegyverekként használták, például robbanóanyag juttattak ezekkel a levegőbe. De az oroszok pedig az AeroScope révén igyekeztek bemérni a drónpilótáknak a helyzetét, és azokat támadták. Adott esetben pedig az ukrán drónokat olyan helyszínről is feljuttathatták, ahol civilek is tartózkodhattak. Tehát az AeroScope-pal zajló felderítéseknek civil áldozatai is lehettek.
Sajnos a DJI a már meglévő eszközöknek a használata ellen nem tud teljes hatékonysággal fellépni, viszont például amennyiben egy AeroScope távoli engedélyezése lejár, akkor meg tudja azt tenni, hogy nem hosszabbít, így ezek működésképtelenné válhatnak addig, ameddig a jelenlegi helyzetben nincs javulás.
A hír kapcsán azt elmondta a DJI, hogy a hivatalos értékesítési partnereket egyébként már korábban felszólították arra, hogy a drónokat és más eszközöket ne értékesítsék hadászati célra. Persze naivság lenne azt gondolni, hogy ezzel célt ért a vállalat, és minden bizonnyal belátták a hetek, hónapok alatt, hogy muszáj komolyabban beavatkozniuk, ha nem akarják, hogy még rosszabb fény vetüljön rájuk.
Nagyon nehéz azt megmondani, hogy ez a döntés melyik félnek fog jobban fájni, de a feltételezések szerint valószínűleg inkább az ukránok számára jelenhet ez gondot. Az olcsó dróntechnológiát kihasználva egyszerűen és gyorsan tudtak közeli területeket szinte észrevétlenül felderíteni. Az oroszok valószínűleg kevésbé szorultak rá a DJI termékeire.
