A bőrt passzívan hűtő ruhaanyagot fejlesztettek ki

A Stanford kutatói olyan matériával álltak elő, amely nemcsak a bőr szabad párolgását teszi lehetővé, de a test infravörös sugárzását is átengedi magán.

A bőrt passzívan hűtő ruhaanyagot fejlesztettek ki

A Stanford kutatói kifejlesztettek egy olcsón előállítható, műanyag alapú textíliát, amely ruhává alakítva sokkal hatékonyabban hűti a testet, mint a jelenleg forgalomban lévő legjobb szintetikus és természetes anyagok. Az újfajta ruhaanyag a fejlesztők szerint jelentősen javíthat a forró régiókban élők életén, és energiát is spórolhat ezeken a területeken. Ha ugyanis sikerül a testet hatékonyan hűteni, nincs szükség arra, hogy a lakóépületeket és a munkahelyeket nagy energiákkal hűtsük, mondja Yi Cui, a kutatás egyik résztvevője.

Az újfajta anyag két úton is segíti a test hőleadását, így viselője akár 2 Celsius fokkal is hűvösebbnek érezheti környezetét, mint hogyha pamut ruházatot viselne. A textília egyrészt átengedi a bőrről párolgó izzadságot, amire más anyagok is képesek. A másik hűtési lehetőség viszont teljesen újnak számít ebben a műfajban, hiszen az anyag a test által infravörös sugárzás formájában leadott hőt is átereszti.

Minden tárgy, köztük saját testünk is sugároz az infravörös tartományban, és sok melegítő módszer pontosan ezen alapul. A takarók például jelentős részben azért tartanak melegen minket, mert csapdába ejtik és a test mellett tartják az így leadott hőt. Azzal azonban mostanáig senki sem próbálkozott, hogy ezt a sugárzást átengedő textíliát hozzon létre. A Stanford kutatói nanotechnológiai, fotonikus és kémiai módszerekkel úgy alakították át a folpack néven a konyhai csomagolásban is gyakran használt, vékony, átlátszó és rugalmas polietilént, hogy az átengedje a levegőt, a vízgőzt és az infravörös sugárzást is, a látható fény ugyanakkor csak korlátozottan járja át.

Mint a fejlesztés során kiderült, a legkönnyebb ezek közül az infravörös-áteresztés megvalósítása volt, mivel erre a hagyományos folpack is képes. A konyhai csomagolóanyag ugyanakkor nem engedi át a vizet és átlátszó is, tehát nem igazán alkalmas arra, hogy ruhaanyagként használják. A szakértők ez utóbbi problémát egy speciális, az akkumulátoriparban már jelenleg is alkalmazott nanoszerkezettel oldották meg, amelynek köszönhetően az anyag átlátszatlanná vált látható fényben, de a hőt továbbra is átengedte. Ezt követően vegyi kezeléssel nanopórusokat hoztak létre az anyagon, amelyek lehetővé tették a vízgőz szabad párolgását.

A végeredmény egy olyan egyrétegű anyag lett, amely a hűtő textíliák mindhárom fontos tulajdonságával rendelkezik: engedi a testet párologni, átengedi a hősugárzást és nem átlátszó. Annak érdekében, hogy textilszerűbb legyen a matéria, elkészítették annak háromrétegű verzióját is: ebben két polietilén réteg közé egy pamutháló került, amely megerősítette és vastagabbá tette az anyagot.

A fejlesztést egy vele egyforma vastagságú, pamutból készült textíliával együtt tesztelték, olyan módon, hogy az anyagdarabokat egy, az emberi bőrhöz hasonlóan működő felületre helyezték, majd megvizsgálták, mennyi hőt ejtenek csapdába az egyes matériák. A vizsgálatok alapján a pamutdarab alatti „bőr” 2 Celsius fokkal melegebb lett, mint a polietilén textillel fedett rész. Ez ugyan nem hangzik soknak, de a közérzet szempontjából óriási különbséget jelenthet egy-egy forró nyári napon, amikor el sem akarunk mozdulni a ventillátor elől.

A szakértők a következőkben több fronton is fejleszteni akarják az anyagot. Új színeket és textúrákat szeretnének létrehozni, valamint ruhaanyagszerűbbé is kívánják tenni fejlesztésüket. Mivel az alapanyagot, vagyis a speciális nanoszerkezetű polietilént az akkuiparban már jelenleg is tömeggyártják, az előállítási költségek meglepően alacsonyak. A fejlesztés a kutatók reményei szerint a ruhaiparon túl más passzív hűtést igénylő területeken is használható lehet majd.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward