3D nyomtatás folyékony fémmel

A szobahőmérsékleten is folyékony ötvözet cseppjein a nyomtatás során vékony kéreg képződik, így azok mind folyékony magjukat, mind alakjukat megtartják, és kérgük révén képesek egymáshoz kapcsolódni, flexibilis vezetékeket és struktúrákat hozva létre.

3D nyomtatás folyékony fémmel

Az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatói szobahőmérsékleten nyomtattak három dimenzióban folyékony fémet. Egyelőre még nem olyan fejlett ugyan a technológia, mint a Terminátor 2-ben látható verzió, de a metódus már ebben a „kezdetleges” formában is forradalmasíthatja a flexibilis elektronikai fejlesztések piacát.

A gallium és indium ötvözetéből álló tinta cseppjein a mellékelt videón látható módon levegőre kerülve vékony kéreg képződik, így belsejük folyékony marad, ugyanakkor megtartják a nyomtatáskor megformált alakot. Michael Dickey és kollégái a kísérletek során egy egyszerű injekciós tűvel adagolták a fémtintát, többek közt egy centiméter hosszúságú, flexibilis vezetékeket hozva belőle létre.

A szakértők elmondása szerint a vezetékek tényleges használatához valamiféle hajlékony borításra lesz szükség, amely a belső fémhez hasonlóan bírja a nyújtást, a hajlítást és az egyéb mechanikai deformációkat. Dickey és társai fémcseppekből aprócska álló struktúrákat is felépítettek, amelyeket a cseppek megszilárduló és egymáshoz tapadó kérge tartott egyben, igazolva, hogy az anyagból komplikáltabb térbeli szerkezetek is létrehozhatók.

A kutatók szerint az általuk kifejlesztett anyag gyakorlatilag bármilyen létező 3D nyomtatóban használható lehet, így a jövőben az ezekben készülő műanyag tárgyakba rögtön bele lehetne nyomtatni a vezetékeket is. A folyékony fém más szobahőmérsékleten hasonló halmazállapotú fémekkel (pl. higany) ellentétben nem mérgező, így elviekben nincs akadálya a kereskedelmi felhasználásnak. A fémtintás nyomtatás ugyanakkor nem olcsó mulatság, mivel az ötvözet előállítása nagyjából százszor annyiba kerül, mint a 3D nyomtatókban használt műanyagok létrehozása. Az is igaz persze, hogy egy műanyag tárgy behuzalozásához jóval kevesebb fémre lesz szükség, mint műanyagra.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward