3,5 milliárd éves mikrobák nyomaira akadtak

A Nyugat-Asztráliában található Pilbara régió ideális kutatási területnek számít a legkorábbi életformákat kutatók számára, mivel kőzetei nagyon sokáig stabil környezetben maradtak.

3,5 milliárd éves mikrobák nyomaira akadtak

A földi élet kialakulásának első lépéseit meglehetősen nehéz kutatni. Egyrészt nagyon nehéz olyan üledékes kőzetrétegekre ráakadni, amelyek esetlegesen megőrizhették a legkorábbi élő szervezetek nyomait, másrészt ha vannak is ilyenek, a tektonikus mozgások, illetve a hidrotermális folyamatok általában úgy átformálták ezeket, hogy nem maradt bennük érintetlen terület. A Carnegie Mellon Egyetem kutatói azonban Ausztrália területén nemrégiben sikeresen feltártak egy 3,5 milliárd éves kőzetegyüttest.

A Nyugat-Asztráliában található Pilbara régió ideális kutatási területnek számít a legkorábbi életformákat kutatók számára, mivel kőzetei nagyon sokáig stabil környezetben maradtak. Ezen a területen éppen ezért kiváló állapotban őrződtek meg bolygónk legősibb üledékes kőzetei. Egy ilyen rétegben találtak rá a szakértők az eddigi legrégibb komplex mikrobiális ökoszisztéma nyomaira. A 3,5 milliárd évesre datált kőzetben maguk a sejtek ugyan nem őrződtek meg, széntartalmú maradványaikat, illetve közösségük strukturális nyomait azonban sikerült kimutatni.

A mikroorganizmusok egy része jellegzetes struktúrákat, úgynevezett biofilmeket alkot egyes felületeken: a sejtek összetapadnak, és egybefüggő bevonatot hoznak létre. A sejtek közt az általuk termelt polimerekből extracelluláris mátrix képződik, amely egyrészt összetartja a struktúrát, másrészt lehetővé teszi a mikrobák közti kommunikációt, de akár a tápanyagok elosztásában is részt vehet. A mátrix anyaga kedvező körülmények közt fosszilizálódhat is, és ilyen esetekben jelentősen hosszabb ideig megőrződhet, mint maguk a sejtek. A biofilm ezen túl hajlamos megkötni az üledékszemcséket, amelyek aztán jellegzetes struktúrákba rendeződve hosszú ideig jelzik a mikroorganizmusok egykori jelenlétét.

Ilyen maradványokra akadtak tehát a kutatók. A feltárt struktúrák külsőre nagyban hasonlítanak a náluknál sokkal fiatalabb, igazoltan biofilmek maradványait őrző leletekre, így a szakértők meglehetősen biztosan abban, hogy valóban 3,5 milliárd éves mikrobák nyomaira találtak rá.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward