2400 méterrel a felszín alatt is van élet

Elemezték minden idők legmélyebbre hatoló tengeri fúrásának mintáit, és kiderült, hogy a japán partok közelében a tengerfenék alatt 2400 méterrel egysejtűek élnek.

2400 méterrel a felszín alatt is van élet

A Kaliforniai Egyetem kutatói elemeztékminden idők legmélyebbre hatoló mélytengeri fúrásának mintáit, és megerősítették, hogy a japán partok közelében a tengerfenék alatt 2400 méterrel egysejtű organizmusok élnek. A Nemzetközi Óceánkutató Program (IODP) keretében végrehajtott fúrást 2012-ben végezték el a szakértők. A feladat végrehajtásához először több mint 1000 méteres mélységig eresztették le a fúrófejet, majd 2446 méteres távolságba fúrtak le vele az óceáni aljzatba.

A fúrás során mintákat is vettek abból az ősi szénrétegből, amely a furat legalján húzódott, majd ezeket visszajuttatták a felszínre. A laborvizsgálatok során egysejtűeket azonosítottak a felhozott anyagban, amelyek fény és oxigén nélkül, csaknem teljesen vízmentes környezetben éltek, és tápanyagok is alig álltak rendelkezésükre. A mikrobák a környezetükben található alacsony kalóriatartalmú szénhidrogén-vegyületeket fogyasztották, és nagyon lassú anyagcserével rendelkeztek.

A felhozott mikrobák mikroszkóp alatt

Elizabeth Trembath-Reichert és kollégái a rendkívül szélsőséges körülmények közül származó életformák alaposabb megismerése érdekében különböző kísérletekbe kezdtek a felhozott egysejtűekkel. Ezek során egyebek mellett különféle tápanyagokkal etették a mikrobákat. A vizsgálatoknak köszönhetően derült ki az is, hogy az egysejtűek nem a szenet, hanem az abban található kisebb szerves vegyületeket fogyasztják.

A szakértők jelenleg azt próbálják kideríteni, hogy a hasonló mélységű élőhelyek hányféle mikrobának adhatnak otthont, és hogy van-e köztük olyan faj, amely dominánsnak számít. Érdekes kérdés lehet továbbá, hogy hogyan kerültek a mélybe az egysejtűek. Trembath-Reichert elképzelhető, hogy elődeik egy egykor tápanyagokban gazdag sárréteggel együtt temetődtek el, majd mivel kijutni nem tudtak, alkalmazkodtak az ottani körülményekhez. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy a mikrobák maguktól hatoltak le a mélybe.

A szakértők a világ minden pontján egyre mélyebben élő mikrobiális ökoszisztémákat azonosítanak, és úgy tűnik, hogy ezek az organizmusok sokkal fontosabb szerepet játszhatnak a szén körforgásában, mint azt valaha is gondoltuk. Mivel az egysejtűek szénhidrogénekkel táplálkoznak, és metánt bocsátanak ki, könnyen lehet, hogy a földi éghajlat alakulásába is komoly beleszólásuk van. A hasonló, szélsőséges körülmények közt élő létformák felfedezése egyúttal mindig felveti a bolygónkon kívüli élet lehetőségének kérdését is, hiszen ha a Földön ennyire extrém viszonyok közt létezhet az élet, akkor az talán a világegyetem más, első pillantásra ehhez túlságosan sivárnak tűnő vidékein is kialakulhatott.

A fúróhajó

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward