Az egyiptomi csípőszúnyogok számos komoly betegség terjesztésében játszanak kulcsszerepet a dengue-láztól kezdve a zikán át a sárgalázig. Ennek a hatásnak a mérséklésén sokan dolgoznak, köztük a Google anyavállalata, az Alphabet tudományos részlege, a Verily is, amely egy kentuckyi startuppal, a MosquitoMate-tel fogott össze annak érdekében, hogy csökkentsék a kaliforniai Fresnoban a szúnyogok számát.
A Debug Fresno nevű projekt 2017 júliusában vette kezdetét, amikor egymillió hím szúnyogot engedtek szabadon a szakértők. Az állatok mindegyike hordozta a Wolbachia nevű baktériumot, amely a nőstény egyiptomi csípőszúnyogokban terméketlenséget okoz. Azóta minden héten újabb egymillió ilyen szúnyogot engednek szabadon a kutatók, összesen 20 héten keresztül.
A jelenleg is zajló projekt hatására a helyi szúnyogpopuláció létszáma átmenetileg megnő, ami azonban nem okoz tényleges problémákat a lakosoknak, minthogy a hím szúnyogok nem csípnek. Hosszabb távon azonban a népesség jelentős visszaesését várják a kutatók a kezdeményezéstől. A MosquitoMate szakértői által kidolgozott módszer előnye, hogy nem vegyszerekkel próbálja kordában tartani a szúnyogokat, hanem a termékenység kontrollálása révén. Amikor ugyanis a Wolbachiával fertőzött hímek párosodnak a nőstényekkel, a lerakott petékből nem kelnek ki új állatok.
A Wolbachia természetes körülmények között a rovarfajok 60 százalékában található meg, az egyiptomi csípőszúnyogok azonban általában nem hordozzák a baktériumot. Viszont ha mégis sikerül bejuttatni a fertőzést a szúnyogokba, azok nem tudnak olyan nőstényekkel szaporodni, amelyek nem hordozzák a Wolbachiát. Így ha kellően nagy számú fertőzött hímmel sikerül elárasztani a környezetet, a következő generációban alig lesznek új egyedek. (A Wolbachia más módon is alkalmas lehet az említett betegségek megfékezésére, mivel gátolja azok csípéssal való átadását. Erről a módszerről bővebben ebben a cikkben számoltunk be.)
A sterilizáló módszer nagy előnye, hogy sem a hím szúnyogokat, sem a Wolbachiát nem kell genetikailag vagy más úton módosítani. Elég ha a baktériumok bejutnak a rovarokba, és már működik is a metódus. A hím szúnyogok pedig nagyon jó eszközt jelentenek a populáció kontrolljára, egyrészt mert ahogy már említettük, nem csípnek, így nem bosszantják az emberi lakókat, másrészt pedig mert senki sem jobb a nőstény szúnyogok megtalálásában, mint hím fajtársaik.
A MosquitoMate a korábbi kísérletek során a módszerrel kisebb területeken kevesebb mint ötödére csökkentette a helyi szúnyogok számát. A Verily döntően a technológiai háttér biztosításával vesz részt a projektben, vagyis a szakértőinek feladata volt annak kidolgozása, hogyan lehet gyorsan és biztonságosan felnevelni és szabadon ereszteni a szúnyogok millióit. Illetve ők gondoskodnak a helyszínek monitorozásáról is, hiszen csak a populációk alapos szemmel tartása révén lehet követni, hol és mikor van szükség újabb Wolbachiával fertőzött hím szúnyogokra.
Fresno városát egyébként akkor kezdte érdekelni a projekt, amikor 2013-ban egyiptomi csípőszúnyogok telepedtek meg a régióban. A hatás azonnali volt, hirtelen rohamosan nőni kezdett a csípések száma, és bár a Kaliforniába eljutott törzsek a jelek szerint egyelőre nem hordoznak betegségeket, valószínűleg csak idő kérdése, hogy a jellemzően általuk terjesztett kórok is felbukkanjanak. A város vezetősége éppen ezért úgy döntött, hogy elébe vág a problémának.
