Drog, gyógyszer vagy robbanóanyag? A biztonsági vizsgálatok örök problémája, hogy ránézésre többnyire nem derül ki a gyanús anyag valódi természete, pláne ha még be is van csomagolva. A Fraunhofer Intézet és a Hübner Company kutatói most előálltak egy lehetséges megoldással: a 2012-es müncheni Analytica Trade Fair-en bemutatják új spektrométerüket, amely megbízhatóan és fizikai elemzés nélkül képes azonosítani egy anyag összetevőit.
2011 decemberében a biztonsági szolgálat emberei elfogtak egy levélbombát, amelynek címzettje Josef Ackermann, a Deutsche Bank feje volt. Az olasz adóhatóság, az Equitalia vezető menedzsere már nem volt ilyen szerencsés, ugyanebben az időpontban római irodájában saját kezében robbant fel egy küldemény, kéz- és szemsérüléseket okozva neki. A legutóbbi időszakig a rendőrség és a biztonsági alkalmazottak egyetlen módszere az ilyen esetek megelőzésére minden gyanús küldemény egyenként történő, óvatos, fizikai átvizsgálása volt. 2011 végén azonban a kasseli székhelyű Hübner piacra dobott egy szkennert, a T-Cognition 1.0-t, amelyet a Fraunhofer Intézet kutatóival közösen fejlesztettek ki. Ez a műszer alkalmas arra, hogy drogokat vagy robbanóanyagokat azonosítson ezek közvetlen analízise nélkül, vagyis egy ki sem kell bontani a levelet ahhoz, hogy megállapítsák, veszélyes-e a tartalma.
A gyanús levelet vagy lapos csomagot egy fiókszerű tárolóba kell helyezni, és a készülék úgynevezett terahertz-spektroszkópiával átvizsgálja azt. A 0,1-10 THz frekvenciájú tartományra eső terahertzes vagy T-sugárzást képalkotásra, valamint anyagvizsgálatra használják. Ezen sugárzás hullámhossza 0,03‒3 mm, és ebben a két nagyságrend szélességű tartományban szinte minden anyagnak vannak olyan jellegzetes „ujjlenyomatai”, abszorpciós sávjai, amelyek alapján azonosíthatóvá válnak. Ugyanakkor a széles tartományban sok anyag esetében akad olyan sáv is, amelynél olyan kicsi az abszorpció, hogy az anyag a sugárzással szemben gyakorlatilag átlátszó. Ilyen sávok megfigyelhetők a műanyag és papír csomagolóanyagok, valamint a ruhaneműk esetében is, így a módszerrel lehetséges ezek „átvilágítása”.
Az átvizsgálás során tehát nincs szükség a küldemény felbontására, ami az ilyen jellegű vizsgálatoknál fontos, mivel megőrződik a levéltitok, valamint nem kell kontaktusba kerülni az esetleges veszélyes anyaggal sem. A spektroszkópos képet a műszer automatikusan egybeveti egy veszélyes anyagok spektroszkópiáját tartalmazó adatbázissal, és rögtön közli is a vizsgálat eredményét. Ha a csomag fémet tartalmaz, akkor a nyaláb visszaverődik, amit szintén érzékel a készülék. Ilyen módon könnyen és gyorsan kiszűrhetők a veszélyes küldemények.
A kutatók a gyógyszer- és a vegyipar területén is értékesíteni szeretnék találmányukat, mivel a terahertz-spektroszkópia jelentősen felgyorsíthatja a különféle minták elemzését, hiszen „gombnyomásra” megmutatja a vizsgált anyag összetételét, a keverési arányokat, valamint a kristályszerkezet sajátosságait is, rengeteg időt és energiát takarítva meg.
 
