Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Még nincs itt dizájnergyerekek kora

  • Dátum | 2017.08.07 03:55
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Néhány napja röppent fel a hír, hogy egy oregoni laborban emberi embriók DNS-ét módosították a CRISPR/Cas9 génszerkesztési eljárással – elsőként használva a technológiát az emberi genom átírására az Egyesült Államok területén. Hasonlóval eddig legjobb tudomásunk szerint csak Kínában próbálkoztak.

Shoukhrat Mitalipov és kollégái egy öröklött betegségért felelős gént módosítottak több egysejtes embrióban (illetve nem egészen, de erről majd később). Ezek aztán csak pár napot fejlődhettek megsemmisítésük előtt, vagyis szó sem volt anyaméhbe való beültetésükről és kihordásukról. Ennek ellenére a hír kapcsán újra fellángolt a vita arról, hogy rövidesen elérkezhet a Gattaca című filmben ábrázolt jövő, ahol a tudósok genetikai tervezés révén biztosítják, hogy a szülők a lehető legkedvezőbb génkészletű csemetékhez jussanak.

A kísérlet most közzétett részletei azonban arról tanúskodnak, hogy bár a kísérlet tudományos szempontból nagyon jelentős, társadalmi hatásai sokkal kevésbé átfogóak, mint ahogy azt a híradások alapján sejthetnénk. „Széles körben úgy terjedt el a hír, hogy eljött a dizájnerbabák korának hajnala, pedig ez nem így van” – mondja Alta Charo, a Wisconsin-Madison Egyetem bioetikai és jogi szakértője. Aki azt is hozzáteszi, hogy bár ezt a bizonyos hajnalhasadást már öt-hatszor bejelentették, még mindig nem érkezett el.


De mi is történt valójában? Shoukhrat Mitalipov kazahsztáni születésű sejtbiológus elég ellentmondásos, de egyúttal nagyon elismert figurának számít a szakmában. Ő volt az első, aki felnőtt emberi sejtekből őssejteket hozott létre, és ő a háromszülős megtermékenyítés egyik atyja is, amely során az utód mitokondriumait egy harmadik szülőtől kapja, elkerülve így a sejtmagi anya mitokondriális betegségeinek öröklését.

Mitalipov és kardiológus kollégája, Sanjiv Kaul a HCM nevű betegséget vették célba, amelynek során egy gén mutációja miatt megvastagodik a szívkamrák fala, ami szívelégtelenséghez vezethet. A HCM meglepően gyakori, átlagosan 500-ból egy embert hordozza a defektív génváltozatot, többségük azonban panaszmentesen éli le életét. Néhányukban azonban annyira megvastagodnak a kamrafalak, hogy szívük egyszerűen leáll. A HCM ezért a leggyakoribb haláloknak számít a sportolók körében, és nem igazán van ellenszere. A tüneteket lehet ugyan kezelni, de sok esetben csak akkor derül ki, hogy gond van, amikor az illető összeesik, és leáll a szíve.


A szakértők így a mutációt akarták kiiktatni a képből, hogy megelőzzék a kórkép kialakulását. A kísérletek során egy HCM-es férfi hímivarsejtjeinek génállományát módosították, a betegségokozó génváltozatot az egészséges verzióra cserélve le. Majd ezekkel a spermiumokkal termékenyítettek meg néhány petesejtet, a mutációtól teljesen mentes embriókat hozva létre. A procedúra hatásosnak bizonyult, és menet közben sikerült elkerülni a CRISPR/Cas9 számos, emberi emberiók génszerkesztésekor jelentkező problémáját is.

Emberi embriók hasonló módon történű génszerkesztésére eddig háromszor került sor, mindháromszor Kínában. Az első két kísérlet (2015-ben és 2016-ban) során nem életképes embriók génjeit írták át, akikből tehát sosem fejlődhetett volna élő gyermek. A harmadik, idén márciusban közzétett kísérletben már életképes embriókat használtak, de ezeket az amerikai kísérlethez hasonlóan nem ültették be az anyaméhbe, és rövid időn belül elpusztították.

Mindhárom kínai kísérlet azzal a tanulsággal zárult, hogy a CRISPR/Cas9 alkalmazásán még van mit finomítani. A gyakorlatban ugyanis a rendkívül precíznek beharangozott technika meglepően pontatlan, és előfordul, hogy maga is mutációkat idéz elő, mert nem a megfelelő helyen vág bele a genomba.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 4.
    2017. 08. 07. 18:32
    katt: Most már csak arra kéne rájönni, hogy mi köze van a génsebészetnek ahhoz, hogy valaki funkcionális analfabéta (a legutóbbi Pisa teszt szerint a magyar diákok 20%-a, szóval ez a 80 valami saját agyszülemény lehet), vagy mennyire kulturált. Az egészségi állapothoz is csak az örökletes betegségek miatt..

    A cikkhez: soha ne mondd, hogy soha. Lesz-e mögötte üzleti érdek? Lesz. Szóval nem kérdés, hogy lesz-e Gattaca, csak az a kérdés, hogy mikor?
  • 3.
    2017. 08. 07. 18:30
    Annyira jelentéktelen fantáziadolog az egész, hogy két betűt nem volt érdemes a cikkre szánni.
  • 2.
    2017. 08. 07. 17:36
    Nem baj, kínában már fű alatt biztosan csinálják, ha nem is nagyban.
  • 1.
    2017. 08. 07. 09:33
    A népesség mai ált. iq-ját (kb. 80% funkc. analfabéta), egészségi állapotát és kulturális együtthatóját elnézve a 28% hibafaktor bőven elfogadható. :)