Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Célkeresztben az Európé

  • Dátum | 2013.07.17 07:25
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Az űrkutatás eltelt fél évszázada alatt a legmélyebb furat, amelyet egy másik égitest felszínén emberi eszköz ejtett két darab pár centis mélyedés a Marson, amelyeket a Curiosity az elmúlt hónapok során kőzetelemzés céljából hozott létre. Ennél nyilvánvalóan hatékonyabb és gyorsabb módszerre lesz szükség, ha be akarunk pillantani az Európé vastag jégtakarója vagy az Enceladus ígéretes felszíne alá. Pedig a szakértők véleménye szerint nagyon sok múlhat azon, hogy képesek leszünk-e pár méter mélyen vizsgálódni, mivel ha bárhol másutt létezik élet a Naprendszerben, az vélhetően ezekben a rétegekben lesz eltemetve, hogy megvédje magát az űr intenzív sugárzásától, illetve a felszínen honoló hidegtől. A problémára egy lassan egy évtizede fejleszteni kezdett eszköz lehet a megoldás, amely a tervek szerint képes lesz több méter mélyre az égitest felszíne alá juttatni a tudományos berendezéseket.

Az óriási puskalövedékre emlékeztető modult egy erre alkalmas eszközzel belelőnék a tanulmányozni kívánt égitest felszínébe, ahol aztán a benne elhelyezett műszerek megkezdenék a környezet tanulmányozását. Egy rover problematikus és kockázatos lejuttatása, majd a fúrómunkálatok elvégzése helyett tehát egyenesen a célra, a felszín alá irányulna a küldetés. A szondába rejtett berendezések aztán egyenesen a tett helyszínéről továbbítanák elemzéseik eredményeit az irányító központ felé.



Az űreszközt a brit MoonLite projekt részeként kezdték fejleszteni 2006-ban, és az eredeti tervek szerint 2014-ben került volna sor az első küldetésre. A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) által is támogatott tervet a University College London Mullard Űrkutatási Laboratóriumának munkatársai ötlötték ki, és annak idején nagyon úgy tűnt, hogy a projekt megvalósítása révén komoly esély lehet egy brit holdmisszióra. A tervezet lényege az volt, hogy egy Hold körüli pályára állított kisebb űrjárműből négy rakétát lőnének ki égi kísérőnk kiválasztott pontjainak irányába. A felszínbe fúródó lövedékek a holdi geológiát tanulmányozták volna, illetve választ kerestek volna arra a kérdésre, hogy előfordulnak-e a földihez hasonló szeizmikus rengések az égitesten.

A tervezetből végül ebben a formában semmi nem lett, de az alapelképzelés annyira ígéretesnek tűnt, hogy az ESA pár éve úgy döntött, újra megpróbálkozik a koncepció adta lehetőségek felderítésével. Ahogy Sanjay Vijendran projektmenedzser fogalmazott, a „kemény landolás” számos előnnyel jár az űreszközök megszokott, óvatos leeresztésével szemben. Nem kell energiákat ölni abba, hogy a felszínt finoman közelítse meg a leszálló objektum, és becsapódásnak köszönhetően egyszerűen le lehet juttatni a mérőműszereket a kívánt mélységbe, ami a jelenleg alkalmazott fúrótechnológiákkal rengeteg energiába és időbe kerülne. Mivel pedig a lövedékek olcsók, kis méretűek és alacsony tömegűek, egyetlen pályára állított platform többet is szállíthatna belőlük, vagyis egyszerre több helyen lehetne elvégezni ugyanazokat a vizsgálatokat, átfogóbb képet kapva az égitest természetéről.

A fejlesztés tehát folytatódott, és a napokban sor került egy nagyon érdekes becsapódási tesztre, amelynek során azt vizsgálták, hogy a metódus mennyire lehet alkalmazható a Jupiter jeges holdján uralkodó körülmények között. Már az eredeti küldetés, a MoonLite kapcsán is az volt az egyik elsődleges kérdés, hogy hogyan lehet olyan lövedéket építeni, amelynek belsejében a becsapódás során is épségben megőrződik a tudományos felszerelés. A mostani teszt során egy teljes méretű, 20 kilogrammos prototípust lőttek bele egy 10 tonnás jégtömbbe, amely az Európé felszínét hívatott szimulálni.


Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 11.
    2013. 07. 24. 15:32
    Sokkal egyszerűbb lenne egy bomba kilövése a célbolygóra, aminek szimplán utána küldenének egy szondát.
  • 10.
    2013. 07. 18. 12:36
    Jogos, a Ió helyett a Kallisztó a harmadik, feltehetően felszín alatti óceánnal rendelkező jégbolygó. Köszi, javítva.
  • 9.
    2013. 07. 18. 11:49
    "Az Európé, a Ganümédész és az Ió a feltevések szerint egyaránt rendelkezik felszín alatti óceánokkal..."

    Az Ió 100% hogy nem rendelkezik felszín alatti óceánnal, mivel az egész bolygó egy nagy fém golyó körüli olvadt kőzet burok egy vékony szilárd kéreggel! Állandó, heves vulkanikus tevékenység zajlik a holdon a Jupiter ár-apály erőinek következtében. Víznek nyoma sincs... forrás
  • 8.
    2013. 07. 18. 09:35
    Mert? Akkor addig mit csináljunk? Belátható időn belül nem lesz ilyen technológiánk. Nagyon hasznosak ezek a kutatások, még ha csak itt vannak a "szomszédban" akkor is.
  • 7.
    2013. 07. 18. 09:07
    A másik dolog hogy ameddig nem vagyunk készen egy olyan technikával ami képes fényéveket nagyon gyorsan áthidalni az ilyen kutatásoknak nem túl sok haszna van, csak költik a pénzt, a Mars utazás és kutatás sem egy sikertörténet és menyi pénzt beleöltek.
  • 6.
    2013. 07. 17. 20:55
    Szoktam nézni "The universe" sorozatot, ott is mindig Európaként említik, így bennem is hibásan rögzült.
  • 5.
    2013. 07. 17. 10:12
    Magyarul gyakran keveredik, mert angolul valóban "Europa" a hold neve, ami viszont a királylányra utal, hiszen a kontinens "Europe".
  • 4.
    2013. 07. 17. 09:55
    zoomon

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Európé_(hold)

    "Az Európé a Jupiter negyedik legnagyobb holdja. 1610-ben fedezte fel Galileo Galilei. Névadója Európé föníciai hercegnő"
  • 3.
    2013. 07. 17. 09:07
    Mint a Mass Effectben ^^ már hallom is: ,,Phrobe away"
  • 2.
    2013. 07. 17. 08:56
    Eddig simán Európának hallottam a Jupiter holdját, így még sosem találkoztam vele, hogy "Europé".
  • 1.
    2013. 07. 17. 08:24
    Úgy bírom, hogy az ember mindent úgy vizsgál meg, hogy SZÉTLÖVI!