Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Amikor a rák fertőző

  • Dátum | 2015.04.15 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A hetvenes években egy csapat szakértő észrevette, hogy Észak-Amerika keleti partjainál egy furcsa daganatos betegségben haldoklik a tátogókagylók (Mya arenaria) egy része. Testfolyadékuk, amely normális esetben áttetsző volt, olyan sok rákos sejttel telt fel, hogy tejszerűvé változott. Ezek az ellenőrzés nélkül osztódó sejtek aztán eltömték az állatok ereit, bejutottak a többi szervbe, és lassan elpusztították a kagylókat. A kagylóleukémiának elkeresztelt betegségben a legkülönösebb az volt, hogy fertőzőnek látszott. Ha egy beteg egyed fertőzött vérét egy másik állatba fecskendezték a kutatók, a kísérleti alanyok egy részében szintén kialakult a kór. A jelenség annyira furcsának tűnt, hogy a kutatók évekig azt hitték, valamiféle vírus állhat a háttérben.

Michael Metzger, a Columbia Egyetem kutatója azonban más magyarázattal állt elő. Kollégáival felfedezte, hogy nem egy vírus terjeszti tovább a rákot, hanem erről a daganatos sejtek maguk gondoskodnak. A kagylóleukémia tehát egy fertőző rákos megbetegedés, amelyet egy olyan halhatatlannak bizonyuló sejtvonal okoz, amely egyetlen régen élt egyedhez vezethető vissza. Ezek a sejtek pedig a legtöbb állati sejttel ellentétben valahogy képesek túlélni és szaporodni akkor is, ha másik gazdaszervezetbe kerülnek át.

A daganatos betegségek többsége egyáltalán nem így működik. Akadnak ugyan olyan ráktípusok, amelyek kialakulásában szerepet játszanak bizonyos vírusok (a humán papillomavírus például méhnyakrákot okozhat), vagy baktériumok (a Heliobacter pilorival történt fertőzés gyomorrák kialakulásához vezethet), maguk a daganatos sejtek azonban többnyire nem képesek elhagyni azt a szervezetet, amelyben kialakultak, és végképp nem képesek egy másik egyedben gyarapodásnak indulni. Amint a gazdaszervezet meghal, ők maguk is elpusztulnak vele együtt.


Metzger felfedezéséig mindössze két kivétel volt ez alól a szabály alól. Az első az az arcdaganat, amely Ausztrália különös kinézetű erszényes emlőseit, a tasmán ördögöket sújtja. Ez a betegség harapással terjed, és a populáció olyan nagy része fertőzött, hogy a kór komolyan veszélyezteti a faj fennmaradását. A másik érdekes kivétel egy kutyákban felbukkanó, nemi úton terjedő daganatfajta, amely 11 ezer évvel ezelőtt jelent meg a négylábúak egyikében, és azóta az egész világon szétterjedt.

A két fertőző daganatos betegség mellé tehát itt a harmadik, és sokak szerint ennél sokkal több is létezhet. Könnyen lehetséges, hogy a rák ezen formája sokkal gyakoribb a gerinctelenek, és különösen a tengeri állatok körében, mint gondoltuk, mondja Stephen Goff, Metzger kollégája, a kutatás egyik résztvevője. Goff eredetileg olyan vírusok kutatásával foglalkozott, amelyek leukémiát okoznak az egerekben. A kagylók iránt akkor kezdett el érdeklődni, amikor egy érdekes telefonhívást kapott Carol Reinischtől, egy kanadai tengerbiológustól. Reinisch azzal kereste meg, hogy van ez a betegség, amely a kagylókat érinti, és leukémiának tűnik, de egyelőre nem tudni, hogy milyen vírus okozhatja, és ennek kiderítésében kérnék Goff segítségét.

Goff belement a közös munkába, és rövidesen meg is kapta a betegségben érintett néhány egyed testfolyadékának mintáit. Kollégáival rövidesen rájöttek, hogy a betegségnek egy ugráló génhez, egy retrotranszpozonhoz van köze, vagyis a DNS egy olyan szakaszához, amely képes magát lemásolni, és a genom egy másik pontjára beilleszteni a másolatot. Az egészséges kagylók genetikai állományában 2−10 másolat található meg a Steamer nevű szakaszból, a leukémiás egyedekben viszont ennek többszöröse bukkan fel, összesen 150−300 másolat.


Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 6.
    2015. 04. 18. 21:45
    És József Nyelvtanilag nagyon jól megfogalmazta a mondatot
  • 5.
    2015. 04. 18. 21:44
    10%-os simán lehet az eltérés a körülbelülnél

  • 4.
    2015. 04. 18. 19:33
    Tudom körülbelül

    Csak arra akartam célozni, hogy a 11000 év lehet pont egy olyan becslés, amelynek maximális eltérése csak 100, vagy 500 év, és így az a bizonyos ~10.000 helytelen megadás(pontatlanabb)
    Így belekötni se lenne szabad.

  • 3.
    2015. 04. 18. 18:12
    Tudod mit jelent ez "~" a jel?
  • 2.
    2015. 04. 15. 19:17
    I.Jozsef83:

    És ha tudósok 10500-11500 közé teszik az adott értéket? Akkor mi van? Vagy ha 11000-t látsz, akkor az csak 10.000-es pontosságot takar?
  • 1.
    2015. 04. 15. 11:58
    Ismét egy érdekes cikk . Kigondolná , hogy mik meg nem történnek ...
    de
    Megint a hótbiztos kijelentés , amiben mindig is több mint kételkedek , ez a :

    amely 11 ezer évvel ezelőtt jelent meg a négylábúak egyikében
    kijelentés .
    Az ilyet így illene leírni :

    amely ~10 ezer évvel ezelőtt jelenhetett meg a négylábúak egyikében