Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

A tökéletes emberi patogén titkai

  • Dátum | 2014.11.09 10:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A világ talán legsikeresebb kórokozója nem az ebola, a malária, de nem is az influenza valamelyik vírusa, hanem az évente többször emésztőrendszeri járványokat okozó norovírus. A tökéletes emberi patogén – ahogy az amerikai járványügyi hivatal egyik munkatársa megfogalmazta – a levegőn keresztül is képes fertőzni, és napokig életképes marad a betegek által megérintett felületeken. Bár hatásai nem teszik különösebben veszélyessé az emberi életre, évről évre annyi embert betegít meg, hogy közegészségügyi szempontból óriási terhet jelent létezése.

Ennek ellenére a vírussal szembeni küzdelem viszonylag lassan halad, amelynek fő oka, hogy mindezidáig senki sem volt képes laborkörülmények közt kinevelni a kórokozót. Márpedig ahhoz, hogy a szakértők megértésék a patogén hatásmechanizmusát, és hatóanyagokat, védőoltásokat hozzanak létre ellene, mindenképp szükség lenne arra, hogy kísérletezni lehessen a norovírussal. A helyzetet súlyosbítja, hogy a tenyésztési nehézségek legfőbb oka pontosan az, hogy nagyon keveset tudunk a patogén biológiai jellegzetességeiről.

A szakértők azzal tisztában vannak, hogy a kórokozó a bélcsatornát támadja meg, azt azonban senki sem tudta egészen mostanáig, hogy azon belül melyik sejteken keresztül, és hogyan fejti ki hatását. Annyit sikerült kideríteni, hogy egyes norovírustörzsek bizonyos vércsoportú emberekre veszélyesebbek, mint másokra, ez azonban csak növelte a patogén körül bizonytalanságot, hiszen a kórokozó legjobb tudomásunk szerint a vérben nem okoz kóros változásokat. A Floridai Egyetem kutatói azonban legutóbbi vizsgálatuk során fontos lépést tettek a norovírus működésének megértése felé: Stephanie Karst és kollégái ugyanis megfejtették, hogy mely sejtekbe jut be a patogén, és hogyan támogatják ebben a természetes bélflóra egyébként ártalmatlan baktériumai.


A kutatók évek óta úgy hiszik, hogy a norovírus a belek falát belülről borító hámsejteket támadja meg, hiszen ezekkel találkozik először, amikor az emésztőrendszerbe ér. Ez a feltevés a vírusfertőzés súlyosságának vércsoporttól való függésére is megmagyarázhatja, mivel a vércsoport jellege a vörösvérsejtek által hordozott szénhidrátok milyenségétől függ, és ezek a molekulák a bél hámsejtjeinek külső felületén is megjelennek. A norovírusok pedig ezekhez a szénhidrátokhoz, más néven az emberi vércsoport antigénekhez kötődnek. A bizonyítékok tehát egyértelműen azt a feltevést támasztották alá, miszerint a vírus megérkezik a belekbe, rákapcsolódik az antigénekre, majd behatol a hámsejtekbe, a szerencsétlenül járt beteg pedig a következő napokat hányással és hasmenéssel tölti.

A magyarázattal azonban akadt egy aprócska probléma: a szakértők által elvégzett kísérletek során a vírusokat egyáltalán nem hozta lázba a bél hámsejtjeinek jelenléte, vagyis nem fertőzték meg ezeket. Egereken végzett szövettani vizsgálatok ráadásul azt is kimutatták, hogy a norovírus nem marad meg a belek legbelső rétegében, hanem valamilyen módon a bélfalnak mélyére hatol. Amikor ez kiderült, Karst és kollégái előtt egy alternatív hatásmechanizmus kezdtek körvonalazódni. A bélfal belsejében immunsejtek csoportosulásai találhatók, amelyek az emésztőrendszeri fertőzések megakadályozásában játszanak szerepet. Ahogy a táplálék eljut a belekbe, a hámsejtek kiválasztják a gyanúsnak tűnő fehérjéket, majd ezeket az immunsejtekhez továbbítják, a B limfociták pedig specifikus antitesteket szekretálva elpusztítják a veszélyes patogéneket. Felmerült tehát annak lehetősége, hogy a bélfal mélyére hatoló norovírusok talán éppen a védekezésben oly fontos szerepet játszó B sejteket támadják meg.

A feltevés tesztelése érdekében Karst és munkatársai újabb egereket fertőztek meg norovírussal, köztük olyan egyedeket is, amelyek nem voltak képesek B sejteket termelni. A szakértők meglepetésére a súlyos immundeficittel induló rágcsálók voltak képesek a legjobban ellenállni a vírus hatásainak. A szakértők tehát egyre bizonyosabbak voltak abban, hogy ennek magyarázata az lehet, hogy a patogén a B sejteket megfertőzve fejti ki hatását, és ha a szervezetben nincsenek jelen ilyen limfociták, egyszerűen nem képes fogást találni azon.


Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 9.
    2014. 11. 12. 11:28
    Valóságban holtak nem kelnek fel,ha meghalsz úgyis maradsz.
  • 8.
    2014. 11. 11. 15:54
    Erről van film is, az a címe hogy The Walking Dead
  • 7.
    2014. 11. 11. 15:02
    Máskülönben létezik 100%-osan halálos vírus, az a veszettség. Idegsejteken kúszik az agyba, immunrendszer tehetetlen,végül agyvelőgyulladás, személyiségváltozással, utána elkezd idegsejteken keresztül kifelé terjedni, és nyálmirigybe jut, és harapással átadódik.
    Sose szelídült meg, de nem is okoz óriási járványokat. Rengeteg gazdafaj, nem válogat. Világon mindenütt jelen van,folyamatosan cirkulál a meleg vérű állatokban,mikor valamelyik agyába eljut akkor fertőz.

    maga módján szupervirus, vírus viselkedés változással segíti a terjedését. Ám a lappangás akár 6 hónap és fertőzés csak akkor adódhat át ha már a nyálban van a vírus,ez az utolsó fázis.
  • 6.
    2014. 11. 11. 14:53
    "tehát értelmet keresni abban, hogy miért nem szupervírusok, nincs értelme
    Egész egyszerűen kell egy olyan mutáció, amire senki nem rezisztív."

    ilyen nincs. Nem igazán van olyan receptor ami mindenkiben 100%-ig azonos,és immunrendszer reagálóképessége közt is óriási különbség van ember-ember közt.

    Még ha kialakul egy szupervirus az rövid időn belül kihalna,mert nem lenne gazda ami terjeszteni tudná.

    " De az is lehet, hogy csak az emberre végzetes és kutyában pl. simán nem is okoz tünetet"
    vannak olyan betegség ami állatban semmi tünet, emberben akár 50 % halálozás,sok zonozisnak nagyon brutál tünetei vannak. Ám a legtöbb nem tud emberről-emberre menni,mert az állathoz van alkalmazkodva, az ember meg baleset.

    " De azért az nem vigasz, hogy 100 millió ember marad csak életben. "
    ilyen súlyos járványhoz nagyfokú genetikai azonosság kellene,de szerencsére embernek sok alfaja van(rasszok),így ilyen eset nem fenyeget.

    PL ebola is kezd szelídülni, régen 90% halálozást produkált, most 40% körül. Uj fertőzések lehet kezdetben magas halálozást mutatnak,de később szelidülnek.

    parazita amelyik megöli a gazdát hamar, az sikertelen,szelekció elintézi.

    Norovirus csinálja jól,jól terjed, de gazdát nem öli meg, mutáció, újra fertőzi a régi gazdát.
    Influenza stratégiája is ez.

    HIV pl közel 100%-ban halálos,de lassan öl, évekig tart míg meghal a páciens, közben terjesztheti. Ez is egy stratégia.

    Mindent vivő szupervirusnak sok biológiai valósága nincs, persze lehet majd valamikor megtudjuk tervezni,de van egy érzésem az is megszelídülne,és végül max 1 milliárd embert vinne el, de végül influenzaszerű betegséggé alakulna.
  • 5.
    2014. 11. 10. 18:14
    Bejutott hát. De nem is volt karantén, csak hőfigyelő kamerák. Repülőterek, kikötők, határ totál nyitva volt. Egy emberért gondolhatod, hogy nem zárják be az usát. Ha meghalt volna 8-10ezer, akkor talán. De vannak vagy 400millióan, szóval ennyi ember halála még mindig "semmiség". Lehet hogy csak milliós halálesetnél karanténoznak országosan, nem tudom mi az előírás.
  • 4.
    2014. 11. 10. 15:11
    Globális karantént mi? Az ebola is bejutott az USA-ba a professzionális 5 napos megfigyeléseknek köszönhetően egy olyan vírus esetén ami 2 hetet is lappanghat.
  • 3.
    2014. 11. 10. 09:56
    A vírusok nem "értelemmel" mutálódnak, tehát értelmet keresni abban, hogy miért nem szupervírusok, nincs értelme
    Egész egyszerűen kell egy olyan mutáció, amire senki nem rezisztív. Nyilván ez kb. lottóötös szintű véletlen, de kizárni nem lehet. De az is lehet, hogy csak az emberre végzetes és kutyában pl. simán nem is okoz tünetet.
    Másrészt nyilván a mai technikai szintünk megakadályozza a totális pusztulást, mert a hírek gyorsabban terjednek és globális karantént hoznának létre. De azért az nem vigasz, hogy 100 millió ember marad csak életben. Ennyi ember ugyan bőven soknak számít a genetikai túléléshez, de a technikafüggésünk miatt ezek az emberek 1 hét alatt éhen halnának. Nem lenne mezőgazdaság, ipar, áram, kórház, semmi. Fáj a fogad ? Mivel gyógyszer nincs, begyullad és megmurdelsz. A természetben élés technikáját már rég elfelejtettük.
  • 2.
    2014. 11. 10. 09:35
    ChoSimba: ha tetszőleges faj - így az ember is - elér egy bizonyos egyedszámot, akkor egyféle vírus vagy baktérium elég nehezen tudja kiirtani. Az emberiség történelme során számos esetben volt olyan járvány, ami tizedelte a lakosságot, mégis mindig voltak olyanok, akik egy bizonyos mutációnak köszönhetően ellenállónak bizonyultak. Azaz egyedek szintjén a kórokozók lehetnek nagyon hatékonyak, de nem tudják 100%-ban kiirtani a gazdául szolgáló fajt/fajokat. Nem is lenne értelme, hiszen akkor saját életterüket is elpusztítanák.
  • 1.
    2014. 11. 09. 21:57
    Itt egy vírus, ott egy vírus, néha kiásnak egyet Szibériában vagy az Antarktiszon, néha meg elszabadul Afrikában vagy Kínában. Most már lassan tényleg kuriózum lesz, ha nem vírusfertőzésbe halunk bele, hanem elüt mondjuk a villamos.
    A legérdekesebb viszont ezek fényében, hogy miért élünk még mindig, hogy a rákba nem haltunk még ki ?
    Lehet hogy a dínóknak is ez lett a veszte ? 250millió év végül is elég sok hogy kifejlődjön egy mindentvivő-szupervírus.