Újabb törpebolygót fedeztek fel a Kuiper-övben

A 2014 UZ224 14 milliárd kilométerre kering a Naptól, és ezzel az ismert égitestek közül a második legtávolabbi rendszerünkben, amely stabil pályát foglal el.

Újabb törpebolygót fedeztek fel a Kuiper-övben

A Kuiper-övben az elmúlt másfél évtizedben egy sor korábban ismeretlen égitestet sikerült felfedezni, kezdve az először 2003-ban megfigyelt Eris-szel. Az újonnan megismert KBO-k (Kuiper Belt Objects, Kuiper-övben található objektumok) némelyike ráadásul megközelíti a Pluto méreteit, tehát nagyságát tekintve sem érdektelen. Ezen távoli égitestek azért is érdekesek, mert a Naprendszer hajnaláról hátramaradt „maradékoknak” tekinthetők, így eloszlásuk és fizikai jellemzőik sokat elárulhatnak arról, hogy milyen nyersanyagokból épültek fel a bolygók.

A Nemzetközi Csillagászati Unió kisbolygóközpontjának bejelentése szerint ezekhez az égitestekhez nemrég újabb törpebolygó csatlakozott. A 2014 UZ224 katalógusjelű objektum jelenleg 14 milliárd kilométerre van a Naptól (a Pluto távolsága durván 5 milliárd km), és ezzel az ismert égitestek közül a második legtávolabbi rendszerünkben, amely stabil pályát foglal el.

Az új törpebolygót David Gerdes, a Michigani Egyetem asztrofizikusa és a DES nevű sötétenergia-projekt más kutatói fedezték fel a chilei Victor M. Blanco teleszkóp segítségével. A DES célja a sötét energia detektálása és a világegyetem tágulásának észlelése, így a szakértők az elmúlt öt évet azzal töltötték, hogy az égbolt nagyjából nyolcadát fényképezték a távcsőre szerelt, 570 megapixeles sötétenergia-kamerával. A célzottan távoli galaxisok észlelésére fejlesztett műszer azonban arra is alkalmasnak bizonyult, hogy saját rendszerünk legtávolabbi tagjait detektálja.

Gerdes egy csapat egyetemi hallgatóval két évvel ezelőtt vágott bele a 2013–2016 között készült felvételek ilyen irányú elemzésébe, mozgó célpontokat keresve a képeken. Az elemzői csapat azóta jelentősen kibővült, és érdekes felfedezéseket is tett. A kamera felvételein a távoli galaxisok és csillagok állónak látszanak, a fotókon azonban akadnak olyan halvány fénypontok is, amelyek az egyik képen megjelennek, a másikon viszont nem, vagy másutt bukkannak fel.

Ezen tranziens (átmeneti) objektumok azonosítása nem volt egyszerű feladat. A szakértők egymásra fektették az ég ugyanazon területéről különböző időpontokban készült képeket, majd képpáronként szoftveres segítséggel kivonták egymásból az ezeken feltűnő fényes objektumokat. A procedúra végére több millió tranziens fénypontot azonosítottak, ezek közül azonban csak 0,1 százalék bizonyult égitestnek. Vagyis ennyi objektum esetében sikerült „összekötni a pontokat”, és azonosítani ezek valószínűsíthető pályáját. Ami ismét csak nagyon összetett és sok hibalehetőséggel járó folyamat volt, hiszen a feladatra rendszerint többféle megoldás is kínálkozott, mondja Gerdes.

A szakértők tehát egy gigantikus adathalmazon rágták át magukat, többek közt a Fermilab számítógépei és a Pennsylvaniai Egyetem kutatói segítségével. A vizsgálat végére több tucat eddig ismeretlen Neptunuszon túli objektumot azonosítottak, és ezek egyike volt a 2014 UZ224 is. A megfigyelések alapján a kérdéses égitest átmérője valahol 350–1200 kilométer között lehet, és 1136 földi évbe telik mire egyszer körbeér pályáján. (A Pluto átmérője 2370 kilométer, pályaideje pedig 248 év.)

A méret megállapítása azért nagyon nehéz egy ilyen távoli égitest esetében, mert az objektum fényessége egyaránt függ annak nagyságától és felszíni jellemzőitől is. A kérdés eldöntésében szerencsére segítséget jelent, hogy az égitest által kibocsátott hőmennyiség arányos annak nagyságával, így az infravörös tartományban készült felvételek segíthetnek a méret pontos meghatározásában, magyarázza Stephanie Hamilton, a projekt egyik kutatója. A szakértők éppen ezért a chilei ALMA távcsővel is megvizsgálták az égitestet, ezen eredmények elemzése azonban még nem fejeződött be.

Amíg a méret kérdése tisztázódik (a végső eredmények még ebben az évben várhatók), egy kicsit az is bizonytalan, hogy valóban törpebolygóról van-e szó. Gerdes szerint viszont az égitest a rendelkezésre álló információk alapján már most is kielégíti a törpebolygókra vonatkozó kritériumok javát, ezért is emlegetik ezen kategória tagjaként felfedezői. A 2014 UZ224 a Nap körül kering, nem egy másik égitest holdja és pályáját nem tisztította meg a törmeléktől. Az egyetlen kérdés tehát az, hogy gömbölyű alakú-e, amit a képek alacsony felbontása miatt nem lehet tudni. Ha azonban kiderül, hogy átmérője eléri a 400 kilométert (amire elég nagy az esély), az is igen valószínűvé válik, hogy gömbölyű objektumról, és így valóban egy törpebolygóról van szó.

Gerdes csoportja a következő időszakban igyekszik minél többet kideríteni az újonnan detektált égitestről és a többi hasonló objektumról is, miközben további potenciális égitestek után kutatnak az adatok között. Bár a 2014 UZ224 nagy távolsága miatt vélhetően nem lesz segítség a feltételezett kilencedik bolygó helyének azonosításában, Gerdes meg van győződve arról, hogy ha van ilyen égitest, annak nyoma ott rejtőzik az adathalmazban.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward