Az izraeli Phinergy mérnökei bemutattak egy olyan akkumulátort, amely állítólag 3000 kilométeren át képes működtetni egy Citroën C1-et. Az általuk fejlesztett rendszer képességeit egy 1800 kilométeres tesztúttal demonstrálták, ez pedig háromszor akkora távolságot jelent, mint amennyire a jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható akkuk képesek. Még pozitívabb, hogy az akku csak 100 kilogrammot nyom, vagyis ötödannyit, mint a Tesla Model S-ben található darab.

Az elmúlt évek fejlesztései elsősorban a lítiumion- és a lítium-levegő akkumulátorokról szóltak, a Phinergy mérnökei azonban más fémekkel, alumíniummal és cinkkel kísérleteznek fém-levegő akkuik megalkotásakor. A fejlesztéseket az Alcoa Canada nevű alumíniumgyártó céggel karöltve végzik, a most tesztelt rendszert például egy olyan kanadai telephelyen állították elő, amely szinte teljes mértékben hidroelektromos energiákra támaszkodva működik.

Az alumínium-levegő akkuk működésük során egy olyan levegő-elektródát használnak, amely képes kivonni a környező levegőből az oxigént. Vagyis a katód ez esetben nem egy folyékony vagy szilárd állagú, oxigént tároló anyag, és mivel folyamatosan kapja az utánpótlást, nem igényel újratöltést vagy cserét. Kialakításának köszönhetően egyúttal jóval könnyebb is a hagyományos akkuknál.

A most bemutatott rendszer egy porózus elektródát használ katódként, amely kis kiterjedéséhez képest nagy felülettel rendelkezik, így jelentős mennyiségű oxigént képes kiszűrni a levegőből. Az elektróda anyagában egy ezüst alapú katalizátor biztosítja, hogy a szén-dioxid ne zavarja meg annak működését. Ez utóbbi a fém-levegő akkumulátorok nagy problémája, mivel a katódhoz kapcsolódó szén-dioxid fokozatosan szénnel telíti a felületet, amely így nem lesz képes feladata megfelelő szintű ellátására.

Az alumínium-levegő akkukban a fém idővel alumínium-hidroxiddá alakul, használhatatlanná téve a rendszert, vagyis az ilyen akkuk nem tölthetők újra, hanem teljes cserére szorulnak. Nagy előny persze, hogy az elhasználódott akkumulátorokból aztán új akkuk gyárthatók le. Az ilyen rendszerű autókban tehát pár havonta le kell cserélni az akkut, a fejlesztők szerint azonban ez egy megfelelően ellátott szerelőhálózattal könnyedén megoldható. A Tesla mérnökei tavalyi bemutatójuk során 90 másodperc alatt hajtották végre egy, a most bemutatottnál jóval nehezebb akku cseréjét, vagyis a dolog várhatóan kevesebb időt vesz majd igénybe, mint egy átlagos tankolás.

A napokban tesztelt jármű érdekessége, hogy azt alumínium-levegő és lítiumion-akkumulátorral is ellátták. Az elgondolás az volt, hogy a rövid, városi utakon a lítiumion-akkura támaszkodik a rendszer, a másik akkumulátor pedig csak az 50 kilométernél hosszabb távokon lép működésbe, így hosszabb élettartamú lehet, mintha folyamatosan ezt használná a gépjármű.

A Phinergy, ahogy már említettük, más fém-levegő akkukkal is kísérletezik. Az általuk fejlesztett cink-levegő akkumulátor például rendkívül tartósnak tűnik, és több ezer órányi működés után is alig mutatja az elhasználódás jegyeit. Ennek gazdaságos gyártása, és tömeges előállítása azonban jelenleg még komoly akadályokba ütközik, a cég fejlesztői viszont bíznak abban, hogy csak idő kérdése, és megoldást találnak a problémákra.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

60 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Humbuk
Humbuk
2014. jún. 16. 18:04
#21

Kár, hogy elkéstem :D

Nem volt semmi végigolvasni a kommenteket, azonban volt sok érdekesség is, ami csak jó dolog :)

Ti a vita egy részében komolyan azon vitáztatok, hogy ezt a technológiát hogyan nevezik magyarul? ((Ezt nevezem én energia pocsékolásnak ^^ lvl 99))

djgeg:Sokszor az újrahasznosítás sajnos többe kerül, mint a nyers előállítás. ((Tudom mert pont ebben a témában kellett írnom egy hosszabbacska beadandót nemrég))

Amit te teljesen kifelejtesz a témából, az a megújuló energia termelő rendszer felállításának a költsége (energia+pénz). A napelemeket is állami támogatással tudják csak elérhetővé tenni a lakosság számára és még ebben az esetben is 15-20év a megtérülés.

Most képzeld el mekkora energiafelhasználása lenne egy alumínium kohónak...

Nem lehetetlen, de a kiegészítő technológiák árát és energiáját is bele kell venni. Így viszonyítva nem biztos, hogy rövid idő alatt megtérülne.

A befektetőknek viszont ez számít: Megtérül vagy sem? Mennyi idő alatt?

((Paks sem 10 év alatt térült meg az országnak.))

kozmaltkozmikus
kozmaltkozmikus
2014. jún. 12. 18:13
#20

Micsoda vita alakult ki egy kamu cikk kapcsán.

A cikk története:

Support tevékenységet folytató pszihopata unatkozott, miközben remote desktop képernyőn az ügyfél szélturbina rendszert tervezett magának.

4 db szélturbinát akar, de jelenleg nincs semmi pénze.

Egyet mindenképpen megcsinál, ha beleszakad akkor is. Ehhez sporolni fog, csak 2 erű sodort réz vezetéket használ a turbina és az akkumulátor közötti 30 méter távon, mindjárt a turbinánál DC fesz. átalakítás lesz, mert a kiépítendő vezetékhálózat így napelemhez is jó lesz. De a drága rézvezeték szükséges keresztmetszet miatt lesz olcsó aluminium légvezeték is (szigetelt és elég jó keresztmetszetű).

Ember!!!

Ebből hogy lesz tudományos cikk?

Ez az ember közreműködött a szélturbina rendszeres kirúgatásában, már kétszer is.

Pszihopata vagy nem?

TheEngineer
TheEngineer
2014. jún. 12. 18:40

:D :D :D

sola
sola
2014. jún. 12. 17:27
#19

Az elem / akkumulátor vitához:

Mivel nem az tárolórendszer megy a kukába az áram elhasználása után, hanem az aktív anyag pótlása után a tároló újra használatba kerül, ezért erre a szerkezetre valamennyire illik az akkumulátor elnevezés is.

Talán a legjobb lenne üzemanyag cellának hívni, szerintem arra hasonlít a legjobban. Az ALU benne az üzemanyag, ezt pótolni kell, amikor elfogy.

TheEngineer
TheEngineer
2014. jún. 12. 17:48

Mivel itt megeszed az elektrodát, ez is sántít, de legyen. Egyébként az angolszász szakirodalom primer battery-nek hivja, ami nálunk egyenértékű a fel nem tölthető elem fogalmával, de részemről itt a vége. Hívjuk ahogy akarjátok! :D

sola
sola
2014. jún. 12. 17:21
#18

Egy ellenérvként írta valaki, hogy ennek a megoldásnak a hatásfoka megállna ~30%-nál (aluminium hidroxid újrafeldolgozással), azaz hasonló lenne mint a mostani fosszilis üzemanyaggal rendelkező autókhoz.

Még ha ez alapvetően igaz is, akkor is ég és föld a kettő közötti különbség:

  1. Az ALUs akkumulátort csak hatótáv növelőként fogod használni az autódban, azaz átlagos felhasználás esetén a lefutott kilométerek 80-90%-át az autóba szerelt Li-ion akku fogja adni. Az ALUs akksi csak akkor fog dolgozni ha leugrasz a horvát tengerpartra, Balcsira vagy más messzi helyre.

1a) Még ha valaki folyamatosan autópályázni akar is, akkor is idővel megoldhatónak tűnik az egyszerű csere. A technológia minimális elterjedése után azonnal megjelennek majd a szolgáltatások, amelyekkel könnyedén tudod majd cserélni az akksit (mint a Tesla SuperCharger Network). Tekintettel akksi kis súlyára és egyszerű felépítésére, még az sem elképzelhetetlen, hogy idővel felhasználó is cserélheti majd az akksit és ha megfelelően szabványosítják az akksikat, akkor gyakorlatilag benzinkúton beszerezhetőek, cserélhetőek lesznek, gyártótól, autó modelltől függetlenül.

  1. Ez a megoldás nagyon drasztikusan lecsökkenti az autókban alkalmazott Li-ion akksikkal szemben megfogalmazott hatótáv követelményeket (egy átlag autóba elég lesz egy 50km-es Li-ion akksi), azaz az elektromos autók ára végre lecsökkenhet a mostani benzinesek árára úgy, hogy alapvetően nem csökken a szolgáltatási szinvonal. Azaz az elektromos autók számtalan előnye végre nem fog hatalmas hátrányokkal párosulni, azaz robbanásszerűen terjednek majd.

  2. Ha az ALUs technológia miatt elterjednek az elektromos autók, akkor a mostani autók által okozott közvetlen, városi, út melletti légszenyezés lényegében megszűnik, a városok élhetősége drasztikusan feljavul (most vegyetek olcsón házat autópálya mellett :)). A levegő mellett hatalmasat csökken majd a zajterhelés is.

  3. A globális felmelegedés jelentős részét az autók által igényelt üzemanyagok elégetése adja. Ez mindenestül megszűnik, hiszen az alu-hidroxidot tökéletesen fel lehet dolgozni 100%-ban megújuló energiával.

  4. Az aluminium-hidroxid újrafeldolgozás hatalmas lökést adna a megújuló energiatermelésnek is, hiszen ezek a gyárak könnyedén felveszik az éjszaka vagy nappal fölöslegesen előállt szél vagy napenergia termelést, azaz a megújulókat masszívan túl lehet majd méretezni és a tetszőleges időpontban előálló fölösleget szépen felszívják majd az ALU gyárak. Gondolom idővel megjelennek majd azok az ALU újrahasznosító gyárak, amelyek képesek lesznek direkt, koncentrált/fókuszált napenergiával javítani a konverzió hatásfokán (a mostani koncentrátoros naperőművek képesek vagy 800 fok környékéig eltolni a keringő folyadékot). Egy ilyen gyárnak csak a maradék hevítést kell majd elektromos árammal megoldania a napsütéses időszakokban.

Ez a technológia szerintem nagyon sok pozitív vonással, hatással rendelkezik, azaz józan ész alapján el kellene terjednie.

A videóban az is elhangzik, hogy ez már 1-2 év múlva megjelenhet termékekben, ami azt jelenti, hogy a technológia már messze a kommercializálás fázisában van (azaz nem valami kis labor projekt).

Radon
Radon
2014. jún. 12. 14:01
#17

djeg: Látom remekül használod a google-t, viszont pár tényt nem tettél bele az okfejtésedbe:

  1. Az elektrolízishez 4,5 voltos fesz. kell, visszafelé viszont csak 1,6 voltot nyersz, ugyanakkora elektronáramlással. Vagyis 36%-os a hatásfokod az elektródpotenciál miatt.

  2. További plusz energiát kell befekteted a hidroxid hevítéséhez, az öntéshez, hőkezeléshez, gyártáshoz, stb

  3. A fejlesztés oka nem csak az lehet, hogy valami olcsóbb. Ennek az alu elemnek van egy óriási előnye a többivel szemben: mechanikai sérülés esetén nem gyullad, nem robban, nem izzik fel, szóval biztonságos.

  4. Az hogy jobban fogyasztja-e az oxigént, mint a belőségésű motorok, az attol függ, hogy milyen energiával elektrolizálod a timföldet, vagy hevíted az alumíniumhidroxidet. Ha vízzel akkor nem. Ha gázzal, akkor igen. Az elektrolízissel elveszed az oxigént, az alu elemben meg visszaadod, de elektrolízisnél széndioxid is keletkezik az anódszén miatt. Ha az áramot meg gázzal állítod elő, akkor meg még több oxigént használsz el mint benzinnel.

TheEngineer
TheEngineer
2014. jún. 12. 13:33
#16

Nah jo sracok... Ugy veszekedtek ahogy akartok, azon, h megeri-e vagy nem-e. A fenti cikk ilyen forman nem allja meg a helyet. Ez nem akkumulator.

Elektrolizis... ez mond valamit? Egyaltalan erti az aggalyoskodok közül, hogy mi törtenik egy akkumulatorban kisütes es feltöltes alatt?

@26, 27: Az elemet attol hogy kidobjatok a Qkaba, attol meg fel lehetne hasznalni, ertsd ujrahasznositani, csak nincs kiepitett infrastruktura rea.

Mondjuk ez nem igaz, mert ott van a DM-ben a kis elemgyüjtö kuka, csak senki nem hasznalja. :(

Egyebirant mostani allas szerint ugyan az az összes fem-levegö alapu akku baja. Nem tudod, hogy szabalyozni azt, hogy hogy ül ki a femreteg a tölteskor.

A Cink alapu van a legfejlettebb szinten, itt azert az ALu-t nyomjak, mert magasabb a potencial vele. De ez is döglött dolog ilyen forman.

Velemenyem szerint a cink lesz a megoldas, de addig meg SOKSOK viz lefolyik akar melyik kis folyonkon is.

A Li-levegö megoldas meg vicc. Az IBM elkezdte "fejleszteni" (Battery 500) (talan) 2005-ben, de az is csak toporog. Arrol nem is beszelve, hogy ehhez nincs eleg Li a Földön. Okkal hivjak ritka föld femnek.

Seri22
Seri22
2014. jún. 12. 12:48
#15

A nem tölthető akkut nem elemnek hívják? :)

Radon
Radon
2014. jún. 12. 12:34
#14

Gyerekek, csoda nincs! Ez sem lesz olcsó! Ez egy olyan elem, amit elektrolízissel "töltesz fel". Mindenféle lim-lom alumínium nem felel meg a feladatra.

Alukohóban: Alumíniumoxid + energia = alumínium

Járgányban: Alumínium + oxigén = energia + alumíniumhidroxid

Aztán: Alumíniumhidroxid + energia = alumíniumoxid

és innen újrakezdődik a körforgás. Csak a feszültség hatásfok kb 36%, vagyis amit beletettél az elektrolízissel, annak csak harmadát nyered vissza, és akkor még nem is beszéltünk a többi veszteségről (vill.motor, surlódás, stb), tehát kb ott vagy mint a belsőégésű motorok.

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2014. jún. 12. 13:01

Al2O3-alumínium-oxid, timföld. Ez a jelenleg is használt alumínium gyártás egyik fázisa. Tudtommal.

Gyakorlatilag ugyan annyi vagy kevesebb ezt az akksit elő felújítani mint az alumíniumot legyártani. Nem több.

Lehet osztani és szorozni, de nem hiszem, el hogy ilyen teszteket és pénzt ölne egy aluminium gyártással és kutatással foglalkozó cég ha nem lenne jó koncepció, és nem lenne olcsóbb mint kitermelni finomítani a kőolajat.

Az alumínium tudtommal a 3. leg gyakrabban előforduló elem a földön. Használatával és újrahasznosításával létrehoznánk, egy a jelenlegi robbanó motorokat lecserélő rendszert miért lenne rossz?

Elfogy/elhasználjuk az alumíniumot? Nem.

Drágább mint kitermelni finomítani a kőolajat? Nem.

Elfogyasztja az oxigént (jaj megfulladunk)? Nem (nem valószínű, hogy több O2 fogyasztana mint a robbanó motorok)

Gyerekcipőben jár? Igen. (igaz már 25 éve van fém-levegő elem)

Pénz és idő átállni? Igen.

Ennyi

dzsuz87
dzsuz87
2014. jún. 12. 12:13
#13

Nálam az "idővel" kifejezés nem azt jelenti, hogy a használattal azonnal átalakul a fém, hanem hogy egy idő után, de nem a használatból eredően zajlik le az a folyamat. Az angol nyelvű cikkben is pont ugyanígy van fogalmazva.

maci
maci
2014. jún. 12. 11:54
#12

djgeg, dzsuz87, ti melyik cikket olvastátok?

"Az alumínium-levegő akkukban a fém idővel alumínium-hidroxiddá alakul, használhatatlanná téve a rendszert, vagyis az ilyen akkuk nem tölthetők újra, hanem teljes cserére szorulnak. Nagy előny persze, hogy az elhasználódott akkumulátorokból aztán új akkuk gyártatók le."

Vagyis nem lehet tölteni, és nem megtisztitják, hanem újat gyártanak a régi anyagából. Ez szerintem is inkább elem, mint akku. A gyárthatók szóból meg kimaradt egy h :)

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2014. jún. 12. 15:08

De ez az aluminium gyártás folyamata is!.... Tehát az újrahasznosítási/felhasználási folyamat szinte ugyan az mint az alumíniumgyártás normál folyamata. Kvázi nem igényel új gyárak építését. Nem igényel semmit csak a már kialakult alumínium ipart kell használni. Annyi különbséggel, hogy megspórolod a kitermelési költséget

Egyetlen plusz az a plusz hevítés.

peti19870621
peti19870621
2014. jún. 12. 5:27
#11

CHARGE? EZiS "FOGYASZT?!" Sose lesz vége a fogyasztói butító mámornak? akkor megmondom miaza "CHARGE" Megoldom izibe: Napelem karosszéria festékrétegébe, hibrid auto alap tulajdonságaival fércelve: "pryus" akkujainak motorral való töltése, s fékpofák-hője, williams lendkereke, megfejelve egy vízelvezető rendszerrel csak azért hogy a CHARGE fogalom kivesszen a buksikból. Robbanómotorba bontott vizet azaz durranógázval "bakeing" szódával bontva is elmegy, nagyobb hatékonysággal mint a foszilis tüzelő anyagok legjava, ->tablet se kell oda, monszun esőt hagyva a sok kopasz fejére. -Ezutal a Csárdzs: -vízelj a motorháztetőre s elmegy! Múkodik s mozog. A csere a buksikban történik.

dongo84
dongo84
2014. jún. 11. 20:19
#10

Szerintem kezdhetik elültetni a fákat, hogy mire befut a projekt legyen elég O.

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2014. jún. 12. 0:21

Mert a jelenlegi folyékony energiahordozót égető motor mit eszik? Csak benzint? Mit szív be vajon és miből csinál Co2? Ne szívassatok már emberek.... Gondolkozzatok már. Ha lecserélnénk az összes kocsit ilyen akkuval dolgozó elektromos autókra akkor a jelenlegi motorok által felhasznált O2 majd az abból keletkező CO2 kibocsájtás teljesen kiesne... Meg ne magyarázza nekem valaki, hogy egy ilyen akku majd több O2 zabál mint a mostani motorok....

fagy
fagy
2014. jún. 11. 20:19
#9

dzsuz87

"Az alumínium-levegő akkukban a fém idővel alumínium-hidroxiddá alakul, használhatatlanná téve a rendszert, vagyis az ilyen akkuk nem tölthetők újra, hanem teljes cserére szorulnak. Nagy előny persze, hogy az elhasználódott akkumulátorokból aztán új akkuk gyártatók le. Az ilyen rendszerű autókban tehát pár havonta le kell cserélni az akkut,"

Ez jellemző az elemekre... az akku más!

LechooEdy
LechooEdy
2014. jún. 11. 20:17
#8

Már látom előre, hogy mindenki a sufni akku cserére megy, mert az olcsóbb lesz, mint a márkaszerviz cseréje, biztos egy vagyont kérnének el a nagyjából hatvan másodperc csere óradíja miatt. :D

dzsuz87
dzsuz87
2014. jún. 11. 18:43
#7

Elektromos autóknál nagyobb a nyomaték.

Tesla Model S: 310 kW teljesítmény mellé 600 N·m nyomaték jár.

Mitsubishi Lancer Evo X ehhez legközelebb álló modellje (FQ-400): 300 kW és 542 N·m.

Plusz egy elektromotor a közel maximális nyomatékot sokkal tágabb fordulatszám tartományban képes leadni.

Ez nem elem, hanem akkumulátor.

A cellák idővel elhasználódnak, de többször újratölthetők. Csak gondolom kevesebbszer, mint egy lítium-ionos például.

Az eredeti cikk azt írja, néhány havonta kell kicserélni.

fofoka
fofoka
2014. jún. 12. 20:51

Ahogy már valaki kifejtette előttem: battery-nek hívják az elemet is, meg az aksit is. Ennyi a megfejtés, nem kell a kérdést túllihegni. Más:

Az alumínium korundból simán lehet alumíniumot gyártani, ez nem kérdés. Csak jó nagy energiaráfordítással. Innentől bukó az egész.

SnokeHUN
SnokeHUN
2014. jún. 11. 16:21
#6

Az alapanyagokat nézve heti rendszerességgel lopnák ki az autókból...

Meteorhead
Meteorhead
2014. jún. 11. 15:25
#5

Cserélni te is ki tudod magadnak cserélni. A videón mutatták is, mekkora egy-egy cella ami párhuzamosan van kötve abban a nagy kötegben.

Nagyjából úgy képzelem el, hogy megállsz a "benzinkútnál", felnyitod a kocsi oldalát, és kicserélsz 8-12-16 ilyen kazettát, aztán bemész és fizetsz.

A kazetták ára pontosan annyiba kerül, mint amennyibe az újrahasznosítás költsége + haszon. Úgy, ahogy most tartálykocsikkal viszik a benzint a kutakra, ugyanúgy kellene a fáradt cellákat elszállítani a "kutakról" és újakat hozni a helyükre.

Nekem nagyon tetszik ez a technológia. Csak tudják keresztülverni az olajlobbin. Bár amennyivel hatékonyabb egy villanymotor a belső égésűnél, egy nagyobb fuvarozócég lehet simán bevállalja, hogy megalapítja az első ilyen újrahasznosító láncot a saját kamionjainak, annak reményében, hogy majd mások is szépen lassan elkezdik használni a saját "benzinkutait".

fofoka
fofoka
2014. jún. 13. 21:35

:-)

Nehéz egy ilyen AMD vs. Intel fórumon, tényleg sok türelem kell.

fagy
fagy
2014. jún. 11. 14:48
#4

+1

Tartós elem!:D

Igaz az autó rendelkezik akkuval is, de ez az elem dolog nem tűnik haszontalannak, mindössze macerás egy kicsit a használata, ill. a cseréje.

Mennyi lenne az új ára, a csere munkadíja és mennyiért számítanák be a lemerültet, amit ugyebár fel lehet újítani?

Még nem igazán aktuális kérdések ezek, de lehet, hogy nemsokára érdemes lesz feltenni őket, úgy legyen....

TheEngineer
TheEngineer
2014. jún. 11. 14:19
#3

Ez Jo!

Mondjuk ez egy konvencionalis elem, es nem akkumulator, de az mar mas kerdes... :) Mivel ugye nem villannyal töltik... :)

Pont mint a hallokeszülekek cink-levegö elemei.

"vagyis az ilyen akkuk nem tölthetők újra" --> tehat elem

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2014. jún. 11. 14:12
#2

Ez az még pár ilyet. Fejlettebb AKKUT a népnek!

yoman3d
yoman3d
2014. jún. 11. 13:50
#1

Én egy kicsit aggódnék. Most hogy jó sok széndioxidot juttattunk a levegőbe, elkezdjük felemészteni az oxigént...

dani9078
dani9078
2014. jún. 11. 18:57

De ha már kevesebb széndioxid kibocsájtás lesz, akkor több oxigén marad :D

Vissza az oldal tetejére