A Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium kutatói elsőként hoztak létre olyan reaktort, amelyben szobahőmérsékleten és normál légköri nyomáson lehetséges metánból folyamatosan metanolt előállítani. Az új módszer a biológia és a 3D nyomtatás vívmányait egyesíti. A kutatók ugyanis metánevő baktériumoktól kölcsönözték a metán átalakítását végző enzimet, majd ezeket polimerrel keverve alakították ki a speciális szerkezetű reaktorokat.

Az enzimek 100 százalékosan megőrzik aktivitásukat a polimer vázban, mondja Sarah Baker, a projekt vezetője. A nyomtatással létrehozott struktúra egyéb előnyei mellett nagyon hajlékony is, így számos területen használható lehet a jövőben, teszi hozzá a szakértő. A legújabb kőolaj- és földgázkitermelő módszerek eredményeként óriási mennyiségű földgáz – döntően metán – vált hozzáférhetővé, amelynek jelentős részével egyszerűen nem tudnak mit kezdeni ezen erőforrások feltárói. A metán nagy részét ezért egyszerűen kiengedik vagy elégeti, hiszen tárolása és szállítása jóval bonyolultabb, mint a folyékony üzemanyagok elraktározása.

Galéria megnyitása

Ez persze több szempontból is káros gyakorlat, hiszen az üvegházhatású gáz egyrészt tovább súlyosbítja a globális éghajlatváltozást, másrészt egy értékes erőforrás megy veszendőbe azért, mert túl drága lenne kiaknázni. A metán hasznosítható anyagokká való átalakítására jelenleg alkalmazott ipari módszerek ráadásul azon túl hogy drágák, nem is túlságosan hatékonyak.

A természetben azonban létezik egy katalizátor, amely nagyon hatékonyan gyárt a metánból metanolt, ráadásul hétköznapi körülmények közt teszi mindezt. A metánevő baktériumok metán-monooxigenáz nevű enzimjéről van szó. Annak érdekében, hogy a mikroorganizmusokat a folyamat kiaknázása során ne kelljen életben tartani, Baker és kollégái izolálták az enzimet a baktériumokból. Az enzim pedig a kísérletek tanúsága szerint önmagában is nagyon jó hatásfokkal alakítja át a metánt.

Az ipari bioreaktorok mostanáig zavaros tartályok voltak, amelyek meglehetősen alacsony hatékonysággal csináltak a gázból folyadékot, mondja Joshuah Stolaroff, a csapat környezetmérnök tagja. A polimerrel kevert enzimekből viszont változatos szerkezetű reaktorok nyomtathatók, amelyek kiváló hatásfokkal és alacsony energiabefektetéssel dolgoznak, folyamatosan gyártva a metanolt a rajtuk keresztüláramoltatott metánból. A rendszer magas hatásfoka elsősorban annak köszönhető, hogy az enzimek ilyen módon sokkal nagyobb koncentrációban használhatók, mint a hagyományos megoldások során, amikor a baktériumokat vagy az enzimeket folyékony oldatban tárolják, mondják a fejlesztők.

Galéria megnyitása
Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

8 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
rfj1989
rfj1989
2016. jún. 21. 9:29
#4

"A metán nagy részét ezért egyszerűen kiengedik vagy elégetik..." - ezt hogy engedélyezhetik a kitermelő cégegnek a kormányok??? A metán iszonyatosan rombolja az ózon réteget és az elégetés is nagy pazarlás!!!

BiroAndras
BiroAndras
2016. jún. 21. 14:11

Néhány megfelelően elhelyezett Nokiás doboz csodákra képes.

Eleve a palaolaj kitermelés se valami környezetbarát technológia, ezért is volt évtizedekig betiltva.

Renhoek
Renhoek
2016. jún. 20. 22:01
#3

https://www.quora.com/What-determines-the-lifespan-of-digestive-enzymes

Itt írnak pl az enzimek élettartamáról... szóval simán lehet stabil, de az is, hogy rövid időn belül lecsökken a hatékonyság és szétesnek.

Szerk: cikkből kiderül 20 ciklust bír, utána újra kell tölteni az enzimeket: to the initial activity (~80 nmol MeOH min−1 mg−1) and then gradually decreased to ~45 nmol MeOH min−1 mg−1 after 20 cycles (Fig. 3a). These 20 consecutive reactions of PEG-pMMO yielded 10-fold more methanol than that produced by a single reaction of membrane-bound pMMO (Fig. 3b) The average turnover number of the enzyme in PEG over 20...

Renhoek
Renhoek
2016. jún. 21. 16:08

Ja, az enzim utántöltővel meg kell küldeni mondjuk óránként... de azt is baktériumokkal termeltetik rekombináns módon, transzgén bacikkal. Mondjuk talán kevésbé drága, mert nem kell minőségre nagyon ügyelni, mert nem gyógyszer. Kecsketőgyben is lehet szekretálni. Meg hamarosan elég könnyű lesz eszközileg egy termeltető állomást összerakni, bármilyem fehérjével. Akár egy kémiaszertárban :)

Egyébként azért jó ha eleve ott van a baktérium, mert az egy kis gyár, megcsinálja maga. Pl az itteni cikk a mesterséges levélről... az pont ilyen, ott a baci a rendszerben van.

Renhoek
Renhoek
2016. jún. 20. 21:53
#2

Mondjuk annak utána kéne nézni, hogy meddig marad szerkezetileg ép ez az enzim aktív környezetben.

Mert az élővilágban ezek sohasem állandó szerkezetek, folyamatosan termelődnek és bomlanak el. Főleg az ilyen komolyabb reakcióknál... mert kísérletnek poén, de ha rövid idő alatt degradálódnak az enzimek, akkor dobhatom ki az egész gélt. Nincs baci ami szekrerálná...

Szefmester
Szefmester
2016. jún. 20. 21:07
#1

Nagyítsák fel hogy felszerelhető legyen a tehén hátára. :D Rákötik a bocit, és a banya reggelente nem csak a tejet gyűjti be hanem a metanolt is a traktorba. :D

Vissza az oldal tetejére