Egy negyvenes éveiben járó ausztrál férfi lett a világon az első ember, aki titánból készült műszívvel hagyta el a kórházat. Az eszközt átmeneti megoldásként használják a donorszívre váró, szívelégtelenségben szenvedők számára, de az ilyen típusú műszív korábbi recipiensei kórházban maradtak, amíg a műszerv bennük volt.
A férfi több mint három hónapig élt az eszközzel, amíg újra megműtötték, és egy emberi donorszívet kapott. A beteg a Sydneyben található St Vincent’s Kórház közleménye szerint szépen gyógyul. Ő egyébként a hatodik személy világszerte, aki megkapta a BiVACOR néven ismert eszközt, de az első, aki több mint egy hónapig élt vele.
„Hihetetlenül innovatív eszközről van szó” – mondja Sarah Aitken, a Sydney-i Egyetem érsebésze, aki hozzáteszi, hogy még mindig sok a megválaszolatlan kérdés azzal kapcsolatban, hogy milyen szintű funkciót érhetnek el a vele élők, és hogy végül mennyibe kerülhet egy ilyen eszköz, ha átkerül a klinikai alkalmazásba. Az ilyen jellegű kutatásokat nagy kihívást jelent, mert nagyon drágák, és az ezzel járó műtétek nagyon nagy kockázatúak, mondja Aitken.
A legújabb siker segít a kutatóknak megérteni, hogyan boldogulnak a betegek ezzel az eszközzel a való világban, mondja Joseph Rogers, a houstoni Texas Szívintézet kardiológus vezetője. A kórház elhagyása fontos lépés ilyen szempontból, hiszen a beteget így nem figyelték meg folyamatosan az orvosok.
A BiVACOR-t eddig minden esetben átmeneti intézkedésként használták, amíg nem állt rendelkezésre donorszív. Egyes kardiológusok szerint azonban a megoldás állandó opcióvá is válhat azok számára, akik koruk vagy egészségi állapotuk miatt nem alkalmasak transzplantációra, bár ezt az ötletet még alapos vizsgálatoknak kell alávetni. Csak az Egyesült Államokban közel 7 millió felnőtt él szívelégtelenséggel, és 2023-ban mindössze 4500 szívátültetést hajtottak végre, jelentős részben a donorszervek hiánya miatt.
A BiVACOR-t Daniel Timms biomérnök fejlesztette ki, aki a készülékről elnevezett cég alapítója is egyben. Az eszköz egy teljes szívpótló megoldás, amely folyamatos pumpaként működik, és benne egy mágnesesen felfüggesztett rotor szabályos impulzusokban áramoltatja a vért az egész testben. A készüléket a bőr alatt futó vezeték köti össze egy külső, hordozható vezérlővel, amely nappal akkumulátorral működik, éjszakára pedig a hálózatra csatlakoztatható.
Számos mechanikus szívkészülék a szív bal oldalát támogatja, és jellemzően úgy működik, hogy a vért egy zsákba gyűjti, amely évente mintegy 35 milliószor húzódik össze a vér pumpálásához. Ezek az eszközök azonban sok alkatrészből állnak, és gyakran meghibásodnak. A BiVACOR-ral, amelynek csak egyetlen mozgóalkatrésze van, elméletileg kevesebb lesz mechanikai kopásból eredő probléma, mondja Rogers.
A BiVACOR ausztrál recipiensének súlyos szívelégtelensége volt, és novemberben egy hatórás műtét során kapta meg a titánból készült eszközt. Februárban hazaengedték a kórházból, ezt követően egy közeli lakásban lakott, és viszonylag normális életet élt. Márciusban aztán kapott egy emberi donorszívet.
Egy Rogers által vezetett amerikai vizsgálatban öt negyvenes éveiben járó férfi kapta meg tavaly a BiVACOR korábbi változatát. Az eszköz legfeljebb egy hónapig tartotta életben ezeket a betegeket a kórházban, de nem is úgy tervezték, hogy otthon is támogassa őket. Később mind az öt személyt donorszívvel bocsátották haza a sikeres átültetés után.
Azóta a BiVACOR csapata továbbfejlesztette az eszközt, hogy csökkentse a meghibásodás kockázatát, mondja William Cohn, a Texasi Szívintézet szívsebésze és a BiVACOR vezető orvosa. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) már jóváhagyta a kísérlet kiterjesztését további 15 személyre. Aitken szerint ugyanakkor még sok lépés van hátra, mielőtt ez olyan kezeléssé válik, amelyhez a nagyközönség hozzáférhet. Februárban az FDA jóváhagyta az első sertésszerv-átültetési klinikai vizsgálatot is, amely egy másik ígéretes technológia a donorszervek globális hiányának kezelésére.
