Számítógép által generált tanulmányokat vontak vissza

Egy francia informatikus több mint 120 olyan tanulmányt azonosított, amelyeket egy, az MIT kutatói által poénból írt szoftverrel generáltak. Ez utóbbi abból a célból íródott, hogy igazolja, milyen könnyű kamu tanulmányokat benyújtani a legnevesebb lapoknak is.

Számítógép által generált tanulmányokat vontak vissza

Két tudományos folyóirat több mint 120 tanulmányt vont vissza, miután egy francia kutató igazolta, hogy azokat számítógéppel generálták. A publikációk közül 16 a német Springerben, a többi pedig a New Yorki bázisú IEEE-ben jelent meg. A tanulmányokat Cyril Labbé, a grenoble-i Joseph Fourier Egyetem informatikusa fülelte le.

A munkákat a SCIgen nevű, bárki által szabadon hozzáférhető szoftverrel hozták létre, amelyet az MIT kutatói írtak 2005-ben annak bizonyítására, hogy milyen könnyű konferenciákra minden alapot nélkülöző tudományos írásokat generálni. (Ehhez hasonló kezdeményezés az arXiv vs. snarXiv nevű oldal is, amely igen szórakoztató tanulmánycímeket generál a fizika témakörét használva kiindulópontként.) Labbé kifejlesztett egy metódust, amellyel viszonylag könnyen azonosíthatók a szoftverrel kreált munkák: a SCIgen által jellegzetesen használt szavakra keresett rá. A kutató egy weboldalt is létrehozott, amelynek segítségével bárki egyszerűen ellenőrizheti, hogy egy általa gyanúsnak talált tanulmány a program révén készült-e.

Labbé elmondása szerint az ilyen írásokat viszonylag könnyű kiszúrni, az azonban egyelőre nem világos, ki és miért adta be az azonosított tanulmányokat, illetve hogy a szerzőként feltűntetett kutatók egyáltalán tudnak-e róla, hogy nevüket felhasználták. A munkák többsége elviekben kínai szervezésű konferenciákon hangzott el kínai szerzők neve alatt. A Springer képviselői úgy nyilatkoztak, hogy megpróbálták felvenni a kapcsolatot a szerzőkkel, illetve azt is hozzátették, hogy a munkáknak elviekben lektoráláson kellett átesniük, mielőtt elhangozhattak volna. Az IEEE részéről annyi hangzott el az üggyel kapcsolatban, hogy a lapban megjelenő munkáknak szigorú feltételeknek kell megfelelniük.

Labbé szerint az eset csak az egyik példája annak a spamháborúnak, ami az utóbbi időben a tudomány világában kibontakozni látszik. Ennek pontos oka, mint már említettük ismeretlen, azonban biztosan hozzájárul a jelenséghez az is, hogy a kutatóknak elképesztő gyakorisággal kell publikálniuk, ha az élvonalban szeretnének maradni. A francia informatikus hozzátette, hogy a munkákat meglehetősen egyszerű volt azonosítani, így könnyen lehet, hogy fifikásabban megszerkesztett hasonló írásokból jóval több is akad.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward